Szerző
Zsigai Klára

Zsigai Klára

Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 162 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. július 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Zsigai Klára

Mennyei sóhajok

Szabadság szele enyhén fúj már,
odakinn szüntelen dörög az ég,
lelkem villanó szikrái lobbannak,
örökké fényességet gyújtanak,
sötét fellegek sorra ajtót zárnak.

Szeretném hinni, rossz csak múlté,
vissza se jő csendben, lopakodón,
talán sohasem történhet, ami volt:
szűkölködő álom, vágyak, sóhajok,
tán e tömény időben pótolhatók.

Keresem helyem mindenségben
élet összes percét élhetővé téve,
nyugalom, jövő, értékrend honol,
mi volt, meg nem történtté tenni,
időt adni, kísértő múltat temetni.

Sors kereke kattogva pereg tovább,
könyörtelenül döcög, meg nem áll,
fáradt magány mennyei nyugalmát,
lét élhető útját szüntelen keresem.
Gyere velem, fogd a kezem!

Győr, 2018. július 6.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


zsigaiklara(szerző)2018. július 16. 07:26

Köszönöm, látogatásod, és véleményed versemről. Szeretettel üdvözöllek!

Sida2018. július 14. 09:00

Gratulálok versedhez! Tetszik.
Si

zsigaiklara(szerző)2018. július 14. 08:47

Köszönöm, kedves Gábor, örömmel olvasom!

T.G.2018. július 12. 16:13

Szép vers, gratulálok hozzá! Üdv: Gábor

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom