Szerző

Horváth Ádám (Adamovics)

Életkor: 21 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 170 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. július 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Horváth Ádám (Adamovics)

A távolban

Hangját messziről se hallom,
Szíve szerelmét se vallom,
Csak csend van, üresség, magány,
Szokás szerint nyert a vagány.

Aki biztos nem én vagyok,
Kinek dicsfénye se ragyog,
Csak a sötétség temetne,
Míg vágyam még vele lenne.

Ha mosolyra deríteném,
Érzelmeim teríteném,
Kezénél megérinteném,
Többé el nem engedhetném.

Messzire elmúlt emlékek,
Életre megmaradt képek
Hiányoznak napról napra,
Ennél többet mégse adna.

Több, mint semmi, mégis kevés,
Nemhogy nem volt befejezés,
Jóformán el se kezdődött,
Máris gyorsan felejtődött.

Kevés az élet, nincs halál,
De boldogságot sem talál
A magára hagyott érzés,
Nincsen már benne több kérdés.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lanyigeza2018. július 11. 17:05

Kedves Ádám!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel: Géza

somebody212018. július 11. 15:45

A magára hagyott érzés,
Nincsen már benne több kérdés.

tetszik.

feri572018. július 11. 10:28

Messzire elmúlt emlékek,
Életre megmaradt képek
Hiányoznak napról napra,
Ennél többet mégse adna.

Csodálatosan szép reménytelenségversedhez Ádám
nagyon tetszik
Óriási szívvel gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom