Szemben veled
Ülünk egymással szemben.
Levegőt se veszek. Hűl a kávé, csend van.
Ajkad figyelem, orrodon a szeplőt.
Óra kattog. Bimm-bamm!
Kinn elhúz egy kamion.
Az ablak alatt diákcsapat megy, nevet.
Felváltva intézünk egymáshoz könnyű,
buta kérdéseket.
A csíkos pólódban vagy,
kilátszik a barna bőröd, csontos vállad.
Rád nézek néha - amikor nem figyelsz.
Hangtalan imádlak.
Barátként néz rám szemed.
Barátként figyelem ajkad? Nem látsz belém.
Csésze koccan, az óra továbbkattog.
Sosem lehetsz enyém.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Antaloczi_Lajos(szerző)2018. július 4. 09:21
@liketorn: Köszönöm a véleményedet, nagyon jólesik, hogy van, akinek tetszik. :)
@Pflugerfefi: Elméletileg lehetséges lenne, de gyakorlatilag olyan a helyzet, hogy szinte teljesen ki van zárva. Köszönöm, hogy itt jártál!
Pflugerfefi2018. július 3. 21:49
Az élet kiszámíthatatlan történése,
remek sorokban!
Biztos hogy nem?
Ha az érzés mélyreható,
láttam már barátként néző szemet,
szerelmes szemmé változni!
Gratulálok szívvel, Feri.
liketorn2018. július 3. 20:54
Bimm-bamm.
Nálad, ha járok, mindíg üdítő színfoltot, szófordulatot találok.
Hiába melankólikus, látszik, nem ment az élvezhetőség rovására.
És megörvendeztet. Sok jóóó írások születnek. :)
Antaloczi_Lajos(szerző)2018. július 3. 20:53
@szombati:
Látszik, hogy jól ismered már te is ezt az érzést.
Köszönöm a szívet és a szavakat!
Poéta barátsággal:
Lajos
Törölt tag2018. július 3. 19:34
Törölt hozzászólás.
Antaloczi_Lajos(szerző)2018. július 3. 17:58
@somebody21:
Köszönöm a szívet és hogy olvastad!
somebody212018. július 3. 17:42
szép, szomorú, viszonzatlan szerelem versedhez szívet hagyok.