Szerző

Vizi Vanda

Életkor: 27 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 77 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. június 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Motyo01, szombati, 1 láthatatlan tagunk

Vizi Vanda

Elég

A pohár fenekére nézek,
Cigánymeggypára terjeng,
Nem szoktam inni, ohh, de mért is kezdek fogadkozni.
Aki ismer, tudja, milyen vagyok, amúgy se érdekel, mit gondoltok.
Nem keresek se kifogást, se bánatot,
Mégis megtalál, szinte keres, kutat és kicsikarja a hullámot,
Kiszemelt magának, de eszemben sincs sodródni!
Szinte vicces, hogy így feladom, így próbálom magam mentegetni,
Az elveimet eldobom, mert épp most így akarom.
Ti, akik elkeseredtek, keressetek! Itt vagyok.
Ha egyedül maradtatok, kiáltsatok, de suttogtok is meghallom.
Meséljek az életről - igen... biztosan?
Örömmel, csak nehogy sírjatok, azt nem bírom.
Bárcsak fény lehetnék, hogy értsetek,
És lámpás a magányos éjjelen.
Lehetsz gyilkos, beteg, értéktelen.
Vérzik a szívem, ha megérzem, nem értenek meg.

Nektek...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2018. június 11. 14:14

Mesélj!
Lehet nem sírok.
De ha nem,
mégjobb,ha én sem
mesélek.
Nagy szívvel!
Szeretettel!
Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom