Szerző
Vers

A verset eddig 37 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. május 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Colomanus Parvus

A hegyi számadás

A hegytetőre fáradtan értem én,
talán hasztalan, erőtlen,
saját magamtól kérdezve, miért
ez a hosszú út,
ott megállni félúton, mint
a többiek, akik boldogok.

Lenéztem a völgybe, embereket
láttam, vagy törpéket,
koboldok sürögtek, forogtak,
gondoltam, céltalan,
nem tudhattam, hogy nekik a ma
a holnappal kéz a kézben jár.

A magam mögött hagyott időt
számadást csalva szemléltem,
talán irigyen leselkedtem,
mint akinek súlyos titka van,
a völgylakók elől rejteni valóm
az eltékozolt, mesélő múlt.

A társtalan út magánya,
a kor, amelybe léptem én,
gyötörte fáradt testemet,
mégis élni akartam, ölelni téged,
időt feledve, ifjúként halni meg,
a sors szabta meg, nekem élni kell.

A völgyből jött esti harangok
dallama megállt az alpesi mezőn,
színes virágokat álomba ringatott,
csábított engem is, hasztalan
szembeszállni a sorssal,
aludni most végleg, gondtalan.

Már nincs időm, kedves,
a rövid idő, amit nekem adtál,
elrohant egy élet,
a néhány év boldogság,
szebb lett a világ, nem félek,
számolom a perceket.

2018. május 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572018. május 17. 07:45

Már nincs időm, kedves,
a rövid idő, amit nekem adtál,
elrohant egy élet,
a néhány év boldogság,
szebb lett a világ, nem félek,
számolom a perceket.

Csodálatosan szép emlékezésversedhez
Szívvel gratulálok
Feri

editmoravetz2018. május 16. 21:34

Emlékezésed nagyon szépre sikeredett - de hidd el, a mát is meg kell élni - s nem a perceket számolni!
Szeretettel szívvel olvastalak: Edit

pete572018. május 16. 19:21

''A társtalan út magánya,
a kor, amelybe léptem én,
gyötörte fáradt testemet,
mégis élni akartam, ölelni téged,
időt feledve, ifjúként halni meg,
a sors szabta meg, nekem élni kell.''
Szép vers, gratulálok!

gelnadi-gabor2018. május 16. 18:27

Ne félj, ez alapvető. De ne számold a perceket, semmi értelme. Szép, melankolikus vers. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

szombati2018. május 16. 17:36

Szép vers. Megérint.
Szívet hagyok szeretettel!
Várlak én is tisztelettel!

Tibi

Elfogadom

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.