Szerző
Roós Mónika

Roós Mónika

Életkor: 18 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 201 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. május 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

feri57, Motyo01, 1 láthatatlan tagunk

Roós Mónika

Utolsó pillanat

A szerelem vak
Vagy csak ma
Úgy érzem nincs tovább
Elmenni szaporább

Túlélni már nem lehet
Sajnos ez az életem
Az érzelmeim csak gyengülnek
A gondolataim merülnek

Úgy érzem itt a vég
Vagy van még remény
Nem hiszem
Itt állok készen

Készen arra hogy menjek
És mindent elfeledjek
Már csak egy mozdulat
És a madzag elszakad

Ami e világhoz kötött
Most már nem a börtönöm
A mozdulat megtörtént
Már nem vagyok többé

Család és barátok sírnak
De sokan még mindig vígak
Örömöt éreznek
Akik nem szeretek

Megbocsájtok a haragnak vége
Így nem kell hogy kísértsek
A szívetekben még mindig élek
Nem tűnt el a lényeg

Itt vagyok és óvlak titeket
Nem feledjük az emlékeket
Ez az örök ami megmarad
És nem szálnak el mint a madarak

Egy barátnőm ihlette

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


donmaci2018. május 1. 19:27

Nagyon tetszett! Szívvel gratulálok: Józsi

feri572018. május 1. 19:00

Nagyon szép érzelemgazdag reménytelenség versed Mónika
Szívvel, szeretettel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom