Szerző
Cri Amer

Cri Amer

Népszerűség: 93 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 236 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. április 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (16)

Cri Amer

Ennyi volt

Utam végére odáig jutottam,
ameddig a sok "futottak még",
akik csupán félszívvel tettek-vettek,
mégis nekik lesz könnyebb a vég.

A sorsom nem tett vakká vagy süketté,
a tér s idő, amelyben éltem,
adott is nekem, és vett el egyaránt,
voltam bátor, s ha kellett, féltem.

Indultam lentről semmivel kezemben,
árokparton sosem hevertem,
dolgoztam ésszel, sokszor két kezemmel,
ha hagytak, szeretve szerettem.

A sorsom volt, hogy lettem, ami lettem,
vállaltam, ezt adta az élet,
adott családot és égő szerelmet,
célokat, amelyekért égjek.

Már nem dalolgatok, mert fogy a papír,
és babért sem osztanak érte,
hát ennyi volt, már nincs miről mesélni,
minden mesének egyszer vége.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Varimarici2018. április 24. 06:48

Ott egye a csuda a babért, amíg ilyen szépen dalolsz, reméljük szívecskéink is érnek valamit. Köszönet az élményért.
Marika

Zsuzsa03022018. április 22. 08:50

Szép emlékversedhez most is szeretettel, szívvel gratulálok: Zsuzsa

csillogo2018. április 22. 08:26

Nem is a babér a lényeges, hanem a szíved és amit benne hordozol - ott az érték, azt viszed magaddal utad végén - a mesék pedig végtelenek - és továbbírhatók...
Szeretettel jártam itt !

lenartanna2018. április 21. 20:55

Szép, emlékező soraidnál szívet hagytam, kedves Cri Amer!

B...yL...o2018. április 21. 17:11

Életkorod ugyan nem ismerem, de azt hiszem, nem kellene ennyire elbúsulni, hiszen gyönyörű verseket írsz. Legyen most ez az életcélod, mi szívesen olvassuk szép soraidat.
Nagy szívvel:
László

feri572018. április 21. 15:20

Nagyon szép életutat megjárt emlékezés versed csodálatos érzés olvasni
a semmiből emberséggel talpra állt sorsot mutat be, nosztalgiát ébresztve az olvasóban .
Szívvel, elismeréssel olvastam remek alkotásod Cri Amer
Tisztelettel
Feri

Kicsikinga2018. április 21. 15:12

Szomorú vagy, de szép verseket írsz.

JohanAlexander2018. április 21. 13:54

Szép emlékek, egy nagyszerű versben.
Szívet hagyok!

fiddler2018. április 21. 12:50

''Már nem dalolgatok, mert fogy a papír''

Azt hiszem, nagyon jól értem a versedet! Azért dalolgassunk még, amennyire és amíg tudunk!
Tetszik a versed, gratulálok!
Laci

Kajtarsandor2018. április 21. 12:49

Pár sorban egy élet, nagyon szépen leírva.
Szívvel gratulálok, Sándor

m.agnes2018. április 21. 11:56

''Már nem dalolgatok, mert fogy a papír,
és babért sem osztanak érte,
hát ennyi volt, már nincs miről mesélni,
minden mesének egyszer vége.''
Erős verset hoztál. Én szeretem a verseidet, olyan áttetszően tiszták!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom