Szerző
Antalóczi Lajos

Antalóczi Lajos

Életkor: 36 év
Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 236 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. március 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (10)

Antalóczi Lajos

Nem mondtad...

Fel-feldereng, időnként még ma is látom itt
egy belém fúlt gyermek villanyvasút-álmait.
Ha sebet ejtett játék, ágy alatt ült szörnyű bú,
anyja ölébe rejtőzött a riadt kisfiú.
Szipogva bújt, hogy Isten tárt ege fonja át,
mely fennen hirdeti selymes öröklét-dalát.
Ajkáról ezer csillag hullt rá, száz meg száz csoda,
dicső utat jövendölt ezer hős anekdota.

De nem mondtad, anyám, hogy ily árny is az élet,
hogy romlás dúlja föl a magasztost és szépet.
Nem mondtad, mennyi háború forr, s vér hull e földön,
nem mondtad, hogy mennyi tévút van, és mennyi börtön.
Nem mondtad, ki szegény volt, tán` szegény is marad,
s amit eleinktől lestünk, végleg ránk tapad.
Nem mondtad, hogy felnövök, nem leszek mindig gyerek,
s holtig hajszolom a megváltó, talmi kincseket.

Nem mondtad, hogy a szerelem ily kámfor, rideg,
s csak álmokban köttetnek nyűhetetlen frigyek.
Nem mondtad, hogy megbotlom, korlátolt, gyarló leszek,
s vakon őrjöngök azért, miben magam sem hiszek,
s kutatom majd tűnt hitekben, világokon át,
ki lemosná mázsás lábamról az út porát,
hisz` létünk bénultság, hajnali kávézacc, gálya,
hol igaz lelkeknek nem áll méltó kopjafája.

Nem mondtad, anyám, hogy hiába menekülök,
hogy kataton imákba hiába szédülök,
mert egy idegen maszk álomtalan álma leszek:
belehullok a messzeségbe, ha fel nem kelek.
Ha nem támadok fel, sáncom, ha el nem hagyom,
s kérődzök majd múlton, jövőn, Júdás-szavakon,
vállára vesz az egykedvűn mormoló gyászmenet,
s az anyaföldbe zárják bekendőzött testemet.

pályázat - kendőbe kötve

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Amakusa(szerző)2018. április 17. 22:26

@Mikijozsa: Nagyon köszönöm a figyelmedet!

Mikijozsa2018. április 16. 21:24

nagyon jó alkotás, kissé bő lére eresztett szöveggel, nekem így is tetszik, de pályázati szempontból háttérbe szorulhatott, noha tartalmilag nagyon időszerű, gratulálok

Amakusa(szerző)2018. április 5. 19:14

Nagyon köszönöm a figyelmedet!
Szeretettel:
Lajos

szombati2018. április 3. 17:13

Nagyon jó alkotás.
Átérezhető ,mert ahogy alább írtad az óvásból ránk szakadt élet érezhető így.
Nagy szívvel gratulálok és sok sikert!
Szeretettel!
Tibi

Amakusa(szerző)2018. április 3. 16:08

Hálásan köszönöm! Jólesik a méltatás. Köszönöm, hogy olvastál!
Tisztelettel:
Lajos

ereri2018. április 3. 16:02

''Nem mondtad, hogy a szerelem ily kámfor, rideg,
s csak álmokban köttetnek nyűhetetlen frigyek.
Nem mondtad, hogy megbotlom, korlátolt, gyarló leszek,
s vakon őrjöngök azért, miben magam sem hiszek,''

Kifejező, egyedi képek és megközelítés! Tetszik a pályaműved kedves Lajos! Drukkolok a sikeréhez - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Amakusa(szerző)2018. április 2. 20:59

Köszönöm a szavaidat és köszönöm, hogy itt jártál!
Szeretettel: Lajos

feri572018. április 2. 20:44

Csodálatosan szép vers Lajos
A pályázatodhoz, nagyon sok sikert kívánok számodra
Szívvel, és Poéta baráti szeretettel
Feri

Amakusa(szerző)2018. március 23. 12:34

@Fenyhozo: Köszönöm, hogy itt jártál!

Fenyhozo2018. március 23. 10:58

Nagyon tetszik a gondolatmenet, gratulálok...

Amakusa(szerző)2018. március 20. 08:03

Köszönöm, hogy olvastad!

Szó sincs hibáztatásról. Azt gondolom, hogy egy szülőnek nem is lehet dolga az élet árnyoldalára való felkészítés. Legalábbis szavakkal vagy unszolással semmiképp sem. (Én egyébként nem annyira a szocializáció vagy a társadalom, mint inkább a személyes felelősséget hangsúlyoznám, de hát én egy javíthatatlan idealista vagyok...)

A verssel csak azt húsba vágó, minden embert érintő élményt akartam megrajzolni, amikor az ember rádöbben arra, hogy az anya óvó ölelésén kívül milyen ijesztő tud lenni a világ; de ezek döntő találkozások - lehetősége van a gyereknek felnőtté érni, ha a mélyére hatol ezeknek az élményeknek.

Szinci2018. március 20. 07:49

Kedves Lajos !''Nem mondtad''hangsúlyt ad versednek. De remélem nem édesanyádat hibáztatod ezekért amiket itt felsoroltál.
A mi szüleink, de amint látom a mostaniak is a rohanó életben szinte a gyerekekre alig jut idejük.Ezért a rendszert hibáztatom. Mi nem vagyunk elkényeztetve,amit látok versedből is. Majd megtanultuk saját tapasztalataink, csalódásaink alapján, milyen nehéz is az élet.És tanulunk halálunkig. Gratulálok remnek versedhez és sok sikert kívánok. szinci

Amakusa(szerző)2018. március 20. 07:34

Hát igen, lehet, hogy titkon minden szülő ezt gondolja a gyermekéről. Persze nem is rémisztgetheti azzal, hogy talán majd elidegenedik önmagától, erre szavakkal aligha lehet felkészíteni valakit.

Köszönöm, hogy olvastad!
Üdv: Lajos

velturno2018. március 20. 05:40

Talán azért nem mondta ,mert abban bizott hogy Te leszel a megváltó
Gratulálok szép versedhez.

üdv sandor

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom