Szerző
Bódai-Soós Judit

Bódai-Soós Judit

Életkor: 49 év
Népszerűség: 150 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1608 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. december 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (10)

Bódai-Soós Judit

Az álmodó halott

Bár érthetném én ezt a világot!
De csak magam vagyok.
Markomban tartok egy csöppnyi álmot,
s az álmodó, - halott.

Miért van álma az elmúlónak,
ha nincs többé remény?
S miért hal meg, ha álmai vannak,
kit fűt még szenvedély?

Utolsó sóhajával bízta rám
csendes, apró vágyát,
s lehunyta végleg két szemét apám,
hátra hagyva álmát.

Mert ő egy szép világról álmodott,
melyben békés a nép,
hol szabadság és igazság honol -
idillikus a kép.

Örökségem csak egy naiv ábránd,
és túl nehéz nekem.
Gerincében hajlott népem látván,
inkább elengedem.

Nem, nem értem én ezt a világot.
Egy kába rab vagyok.
Sötét pusztaság csupán, mit látok,
s az álmodó, - halott.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


juditti(szerző)2013. június 3. 10:22

Köszönöm.

szalokisanyi12013. június 2. 06:15

Gratulálok!

juditti(szerző)2009. április 30. 15:10

Akiről írtam, az már halott. De vannak még álmodók, akik tovább éltetik az álmot...

Marie_Marel2009. április 28. 16:41

Remélem, hogy nem csak az álom-de az álmodó sem halott!!

pali2008. március 11. 22:30

Nincs mit Juditi-:)
Nem Pisti,csak öt éve.De már több mint 200 db van
nálam,és még mindíg nem hagytam abba-:)
Majd talán megismeritek mid.Ezért is vagyok itt-:)

juditti(szerző)2008. március 11. 22:24

Köszönöm, Pali. :-)

pali2008. március 11. 18:53

Direkt írtam ''bízza'' a ''látja'' helyett.

pali2008. március 11. 18:39

Van,kiben ha megszólal a vers.
Magába zuhanva világot felejt.
Örömét bánatát találja benne.
Életét bízza az őszinte versekre.

Erőt bátórságot belőle merít.
Azzal vidítja siratja szeretteit.
Szavai vihart vagy csöndet arat.
Juditi!
Te se add fel álmaidat!
Pali-:)

juditti(szerző)2008. március 11. 16:15

Köszönöm, Kittike. Örülök, hogy tetszenek a verseim. :-)

gkittike2008. március 11. 14:34

Nagyon szép ez a vers és a többi is amit eddig elolvastam:) Gratulálok :)

juditti(szerző)2008. január 13. 23:54

Köszönöm, hogy megálltál egy pillanatra, és ha úgy adódik, nagyon szívesen ''megállítalak'' máskor is. :-)

vgymonty2008. január 13. 14:48

Ugrálok versről-versre, s most pillanatra megkellett állnom....Köszönöm!

juditti(szerző)2008. január 2. 10:38

Köszönöm, hogy köszönöd. :-)

dit182008. január 1. 20:40

Köszönöm, hogy olvashattam ezt a versedet! Nagyon, nagyon tetszik (mint minden alkotásod)!

juditti(szerző)2007. december 21. 19:54

Kedves Selajan,
nagyon jólesik az elismerésed, köszönöm. :-)

Selajan2007. december 21. 18:55

Mélyen egyet értek! Tanítani és szavalni kéne.

juditti(szerző)2007. december 18. 23:14

Kedves Miertke,
örülök, hogy így látod. Én kicsit kritikusabb vagyok velük...

miertke2007. december 18. 11:23

Kedves Judit!
Nagyon tetszenek a verseid. Rendben van bennük minden: a rímek, a ritmus, a tartalom. Gratulálok!

Poet2007. december 14. 18:22

Javítottam.

juditti(szerző)2007. december 14. 13:30

Kedves Magdus néni! Köszönöm az észrevételt. Természetesen arra gondoltam, hogy már nem él, aki egykor álmodott - átvitt értelemben: aki álmodni tudott.
Kedves Poet! Kérlek, javítsd az első és utolsó versszak utolsó sorát Magdus néni teljesen helyénvaló instrukciója alapján! Köszönöm.

magdus2007. december 14. 12:59

Juditkám! Nagyon szép ez a vers, van ami nekem sz első olvasásra zavaró volt, de aztán rájöttem az értelmére. Lehet, hogy bennem van a hiba, de ugye nem azt akarod közölni, hogy édesapád holtában is álmodik, hanem azt, hogy aki az általad leírtakat megálmodta, az már halott. Ha így van akkor talán egy vessző és egy gondolatjel / mint szünet/ segíthetne. Pl. '' s az álmodó, - halott.'' Persze csak akkor, ha tényleg ezt akartad közölni. Bocs. ha belekontárkodtam a szép versedbe.
Szeretettel üdvözöl: Juhász Magda

csuka2007. december 10. 20:40

Kiváló alkotás lett belőle, mely édesapád emlékéhez is méltó. Csak gratulálni tudok hozzá.

juditti(szerző)2007. december 10. 08:54

Igazad van, élnek még ''álmodók''.
A verset eredetileg elhunyt édesapám emléke ihlette... aztán, mi lett belőle...

csuka2007. december 9. 22:29

Néhány ''álmodó'' azért még él, és továbbálmodja az idillikus mesét. :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom