Szerző
Kjelinko21

Kjelinko21

Életkor: 27 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 97 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. január 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Kjelinko21

Az út

A remény lett a lélek anno, mikor tizennégy,
Tizenhét lehettem, mikor elvették, de éreztem zizeg még!
Húsz, mikor egyedül álltam lábamra,
Majd egy évre rá a szülőket támasztva.
Jött egy lány, ki a más volt a többinél,
Összeköltözés, angyalszárnyak, de az egész földet ért.
A telefon csörög, a legjobb barát fent vigyáz,
Összejött minden, itt az idő menni már!
Külföldre menekültem, de a remény itt maradt,
A magány a társ, tesó, ha kint ragadsz!
Fél évre rá itthon az ágyban minden héten másik vigasz.
Gondoltam, jó ez így, de tudtam, hogy nem igaz!
Pörgettem a pénzt, többé már nem szegény,
De mondd, mit ér ez, ha ott maradt a remény...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


41anna2018. január 22. 23:26

Szép verset irtál és igaz!
Gratulálok. Melinda

molnarne2018. január 22. 21:15

Szép versedet szívvel olvastam gratulálok:ICA

feri572018. január 22. 20:28

Nagyon szép versed Kordokumentum, hisz a jobb élet reményében kénytelen külföldre menni dolgozni és sokan ott is ragadnak.
Csodálatosan szép vers .
Kedvencnek jelöllek és a figyelőmbe követlek tovább.
Szeretettel várlak én is
Tisztelettel.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom