Szerző
Pestovics János

Pestovics János

Életkor: 60 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 427 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. január 4.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Pestovics János

Barátok voltunk

volt egyszer valaha pár jó barát
egymásra jóban rosszban rátalált
nem voltunk mi bölcsek - fiatalok
éreztük magunkban az akaratot

cipeltük vidáman a gondokat
könnyűnek hitette a gondolat
elhittük: akármit elérhetünk
sziklán is kivirágzik életünk

szép világot alkotott a képzelet
bármilyen rút hittük mégis szép lehet
szólt a dal és ragyogó volt éjszakánk
tűz virágzott égig táncolt föl a láng

lábunk vitt a lelkünk hajtott: menni kell
egyre följebb egyre messzebb érni el
kutattuk: a sosem járt út hol vezet
nyújtózkodva elértük a felleget

pár év múlt csak ám a sors már szétdobált
és utunkat magunk járjuk mind tovább
számítássá szegényült a képzelet
jóbarát te boldog álom ég veled

mondd hova tűnt ami gyönyörű volt
megfagy az égen a hajnali hold
szél rohan süvítve hó kavarog
virrasztva várom a virradatot

fáradtan bámulom a hóvihart
dúdolom magamban a régi dalt
hogy zengett messze valamikor
nyugtalan lelkünk vágyairól

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


pestomester(szerző)2018. január 11. 15:24

Kedves Margit!

Nagyon szépen köszönöm a Te kedves szavaidat is!
És viszonzásul én is küldök Szívet Neked!

Szeretettel:
János

pestomester(szerző)2018. január 11. 15:22

Kedves Mária!

Teljes mértékben egyetértek Veled.
Igaz, hogy szétszóródtunk, ki-ki
a saját életét éli, de abban biztos vagyok,
hogy az egykori közös élmények emléke
valamennyiünkben tovább él és hat!
Tudom!

Szeretettel:
János

pestomester(szerző)2018. január 11. 15:20

Kedves Feri!

Nagyon szépen köszönöm!
Örülök, hogy Neked is elnyerte a tetszésedet
a versem. Ami ettől életre kelt!
Benned, bennetek, az Olvasókban!
Ez a lényeg!

Szeretettel:
János

pestomester(szerző)2018. január 11. 15:17

Kedves András!

Ahogy látom, mi egyívásúak vagyunk.
Ugyanabban a korban, ugyanazt a ''történelmet''
éltük át, éltük meg.
Azt gondolom, nem véletlen, hogy sok dolgot
nagyon hasonlóan értékelünk. Nagyon hasonló
hatások érhettek bennünket... És ez néha eléggé
szomorkássá teszi a hangulatunkat.
De én abban hiszek, hogy épp ebből okulva, tanulva
szebbé, jobbá tehetjük a Holnapjainkat.
Az utódaink jövőjét!

Szeretettel:
János

pestomester(szerző)2018. január 11. 15:13

Kedves Irena!

Szívből köszönöm az elismerő szavaidat, nagyon kedves vagy!

Szeretettel:
János

pestomester(szerző)2018. január 11. 15:12

Kedves Kinga!

Köszönöm szépen!

Igen, akárhányszor olvasom ezt a versemet,
én is mindig, újra és újra megindulok rajta...
Megrohannak a csodálatos élmények, emlékek,
és aztán körülnézek, és senki nincs közel, se távol...
Ez bizony meglehetősen lehangoló.

De ez van...
Utána földerülök: eszembe jut,
mennyi barát, figyelő tekintet, lélek vesz körül
nap mint nap.
És boldogsággal tölt el, hogy mindezt megélhetem!

Szeretettel:
János

pestomester(szerző)2018. január 11. 15:08

Kedves Ági!

Köszönöm szépen a hozzászólásodat!
Ismét sokat épültem a szavaid, a szereteted, a figyelmed által.
Én is küldök Szívet Neked!

Szeretettel:
János

lelektunder2018. január 5. 18:38

Nagyon jó verset írtál János a barátságról, barátokról, ami egykoron volt.
Nagy tervek, nagy jövő...ilyenkor mondják: Ember tervez, Isten végez!
Mindenki egy idő után számadást végez magában, mi az amit elért, és mi az, amit elérhetett volna, ha megmarad benne a lelkesedés, ami egy idő után csitul az embert körülvevő világ hatására. Ági
Szívvel olvastalak! Ági

Kicsikinga2018. január 5. 17:22

''számítássá szegényült a képzelet''

Meghatóan szép vers.

Irena2018. január 5. 10:29

Nagyon szép vers.
Gratulálok.
Szívvel Irena.

virginas_andras2018. január 5. 10:22

mi is így vagyunk ezzel...
remek vers kerekedett...
szívet hagyok
András

feri572018. január 5. 08:45

Szép alkotásod nagyon tetszik János
Tisztelettel gratulálok

Feri

SzaipIstvanne2018. január 5. 00:03

Kedves Balazs, remek vers az igazi baratsagrol, amit en ugy erzek, ha a sors szetdobalta a baratokat, az erzesek megmaradnak. Erre pelda nagyszeru versed. Szivvel olvastam. Maria

Metta2018. január 4. 22:14

''fáradtan bámulom a hóvihart
dúdolom magamban a régi dalt
hogy zengett messze valamikor
nyugtalan lelkünk vágyairól''
Nagyon szép vers!
Szívvel!
Margit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom