M. Kovács Roni

Folyton úton -Szonettkoszorú-

József Attilának... szeretettel

1.
Mert adni akartál, adsz hát tanácsot.
Kiszolgált lelkedbe marva, íratlan
csendben, apának nevezted, ki halkan
messzire indul, itt hagyva családod.

A legfontosabb, aki magvető volt.
S te gyermek, lehettél disznók pásztora
mezítláb, kinek leszakadt bocskora,
Pista - s nem Attila - ki érti a szót.

Markot szedtél, kapáltál nyakon öntve
és sokszor sírtál, de az már eldöntve,
csak igaz szó lesz utad mindhalálig.

Kapartál kormot körömszakadtáig,
ismertél hosszú napokat, - mind éhes -
s miért tennél úgy, mint aki negédes?

2.

S miért tennél úgy, mint aki negédes
szavakkal lentről indítja a hangot?
A szegény, mindennek fölé rejt rangot,
és maga fénybe se néz, mert veszélyes.

Mit tennél, ha ehetnél... (lennél éhes?)
Egy egész sült hús, kugler mért hasábja,
cukros sütemény vágyad netovábbja...
Mennyit kóstálhat a legdrágább étel?

Ha nincs tüzelő, mama sírva fakad,
de fa és szén is egy-egy darab akad,
izzadt kis hónalj alatt, nagy eséllyel.

Szürke minden napot túlélő ármány,
csak sós könnyekben ragyogó szivárvány,
kemény, valós ihleted szenvedélyes.

3.

Kemény, valós ihleted szenvedélyes,
s tanít az élet iskolája, - mint gaz
vad a pusztában, jussodat akartad -
Pici bűnök lajstroma tekintélyes.

És pofonokkal büntet a Kegyelmes.
Legnagyobbik, hogy beteg lett a mama.
Szörnyűség, mint világ-háború maga:
vontatott, sok kínt látva, bánat-teljes.

S harcok közt lettél tizenéves árva!
Visszhangzó üresség... köves ugarba
fájdalmat láncolt, s hitetlen lármázott.

Homályos, elcsavart, kopott magányba
grimaszt érlelő poéta, továbbra
művészeted told hiányos világot.

4.

Művészeted told hiányos világot,
hol a szép szavaknak foltjait raktad
békédre, mert kispapnak nem fogadtak,
az arany Szó sikoltva összevágott

fájó határokat, s káromlást hozott.
S hogy van Isten, azt dühödben kacagtad,
majd szűkebb börtön tört, - falat kapartad -
Rettenet, démoni erővel fogott...

És megúsztad, így nyertél néhány évet,
mert hogy enyhült mégiscsak az ítélet,
megmutatkozott Ő hát kiváltságból.

De a sansz vállán nélkülözés terül,
körülmények tisztje lendül és felül,
Nem sejtheted, hogy mit kapsz a hazából.

5.

Nem sejtheted, hogy mit kapsz a hazából.
Mint kavargó örvény, üres lét átfut,
mértékkel kóstolsz, mi ízlik ritkán jut
számodra, zamatos étel vagy tán bor.

De te nem lehetsz kegyetlen agresszor!
Felszakad panasszal telt nyelved fékje,
most kiszabadul hát fogad fehérje,
s eltanácsol egy szegedi professzor.

S majd` ígéret érik iróniában,
kőr bezárul a diszharmóniában...
és ki hajt fejet végül a Tanárnak?

Folyton úton az ösztönzést sem várva,
kívülről szemlélsz, mert `ki tudja, látja:
Gépváros körül szépséges fák állnak.

6.

Gépváros körül szépséges fák állnak,
számos barát közt, fényt váró világra
rávetülsz merészen, mint nyüzsgő vágyra...
Akik keresnek, tán utat találnak,

ereje van a néphez tartozásnak.
Majd világnézet párhuzamot fedez,
marxista eszme mellett merít, s evez,
forradalmi freudizmus proletárnak.

S nem lesz a tömeg érett lelke kába
ha az egyéni IQ már nem hiába,
tán megérkezik az anarchiába...

s az emberibb ember génállománya,
ha tökélyre jut az utópiába,
illatos, mosolygó szirmok ott várnak.

7.

Illatos, mosolygó szirmok ott várnak.
Szemezett szerelem, - duruzsló káosz -
minden hajtásán rímbe rajzó pátosz,
mit el kell bírnia, egy gyenge ágnak.

Megszálló, vérben lángoló varázslat,
viszonyra buzdít zajjal az alkalom,
s nem csüggedt mohósággal a vonzalom
ősi izgalma, zsigerből kívánhat.

Azért, hangsúllyal kell zakatolnia,
merthogy vaksin sír a melankólia,
nehézkes elszakadni a magánytól.

Az Ámor fáradt mosollyal jelölt be
gyengédségbe, s ott is van a hited, de...
nem tudsz örülni Istenigazából.

8.

Nem tudsz örülni Istenigazából!
Áldásért melyből neked nem sok jutott,
magasan szárnyaltál, s mélyen eldugott
helyen jártál... és kortyoltál bugyrából.

S csak Őt nem engeded el: lágyan karol
vágyadban élő, szerelmetes Anyád.
Ki téged tisztán tartott, rég nem vár rád!
Gyermek! Görcsösen ragaszkodsz, hálából!

Napfény helytelen, apátlan, s anyátlan.
Vérvonal mi nálad szakad, gazdátlan,
kék zűrzavarba veszik szereptelen.

Egzisztenciádban csak magad árát
zúztad, magad sulykoltad csorbaságát,
gondoltad, ma mit sem ér a nincstelen.

9.

Gondoltad, ma mit sem ér a nincstelen,
mint Föld, Űrtelen magában mit sem ér,
s lelked, mint külön világ maga elfér,
csak az üres körülmény embertelen.

S mégis valaki, mintha csak egyetlen
magot plántált volna, és a próba hogy-
hogy élne száraz, sötét porgolyóba...
s kapaszkodva - van e világegyetem!

Sejtettél fényt, majd szívedből öntözted,
s lett talajának, friss humusza lelked.
Csírádban maradt az életfélelem.

És inkább, mint kietlen bolygó szállva,
kerengve, szótalan-csendben bolyongva,
kozmoszban, talán eltűnnél hirtelen.

10.

Kozmoszban talán eltűnnél hirtelen.
Mint világhiány, gyötör minden vágyad,
és émely ingerrel nyom, taszít ágyad,
s mély tökéllyel csalogat a végtelen.

Leadsz egy talált tárgyat, nem szeretted.
Már használtad, de hiányzott a fele, -
neked tényleg nem kell, mit kezdjél vele,
a tört, kínzó Árnyat sokszor érezted.

Az csak okozatot rejtekből nézte,
míg százszor szép gondolat elintézte,
sok száz, ezer és még egy okot kapott.

Erről szólt hát, s míg kortársaid sorsa
élettel telt, te nem kerültél sorra,
de gyönyörű kék tintád nyomot hagyott.

11.

De gyönyörű kék tintád nyomot hagyott,
mert hőn` tükröztél emberi álmokat,
kontúrozva teljes, kész határokat,
színezve az értelmezett anyagot.

Ékes tollad, új és új karcba fogott, -
korképet festve, szánt szándékból tette,
s amit kórkép sem hozott egyenesbe
az megviselten végül harcba rogyott.

Bár vállon fogtak szép segítő kezek,
(vágy, és... nem szerelem szirmai ezek)
pallérozott lelked jégbimbót hozott.

Éj ölén a fényt fáradt gonddal várod,
már eldöntötted, hogy hol a világod...
Páratlan a páros sín, - mert megtartott.

12.

Páratlan a páros sín, mert megtartott
tűnő világot, meg nem élt szerelmet,
magasztalt, s irigyelt szeretet tervet,
mi sok dermedt életet sínre rakott.

Magadba szürkített fájdalmas napok,
túlfűtött izzó gyötrelmek, szégyenek.
Éhed hányszor kiáltott? - Szeressetek!
Szemedben ülve könyörgött, harapott.

Pille súly. Ólomba csomagolt lelked
tekert gubancát, gúzsba kötve vitted,
mielőtt felkapta a tehervonat...

mi elvitte gyötrő bánatodat...
kevés örömöd... s fájó vágyaidat.
Igaz szavaiddal, önzőn, de leszel!

13.

Igaz szavaiddal, önzőn, de leszel
két háború között, s még azon is túl,
számos gondolat mementókon lapul,
- amit írsz, az a legjobb amit teszel. -

Művészeted termése nem veszhet el,
lelked fénycseppjei ma is szikráznak,
éberen szárnyalnak vad, izzó vágyak,
tükröt mutatsz, mi új kérdést követel.

Ép énképeid tiszta ragyogása,
nem porosodik, levegő átjárja,
idült napfényre terítve sem fakul.

Bár veled egykor lassan, mint családot,
még milliók hagyták el az országot, -
zord feledésbe, Te sohasem veszel.

14.

Zord feledésbe Te sohasem veszel.
Felnövő népednek önmagad tárod,
míg magadba fojt hovatartozásod, -
Te nem mentél sehova, csak úgy teszel!

Szivárványszínt kereső, Igaz Ember.
Halhatatlan lelkedben él a világ,
- mint porhüvelyed felett nyíló virág -
Mindenségből, hogy adni tudj, itt leszel.

Senkinek sem tartozol csak magadnak,
megtörten is megmaradtál magyarnak
hited és legjobb belátásod szerint.

S ki irodalmat, történelmet tanul,
korodról festett képet kap alapul,
mert adni akartál, adsz hát tanácsot.

m. sz.

Mert adni akartál, adsz hát tanácsot,
s miért tennél úgy, mint aki negédes?
Kemény, valós ihleted, szenvedélyes,
művészeted told hiányos világot.

Nem sejtheted, hogy mit kapsz a hazából,
gépváros körül szépséges fák állnak,
illatos, mosolygó szirmok ott várnak,
nem tudsz örülni Istenigazából!

Gondoltad, ma mit sem ér a nincstelen,
kozmoszban talán eltűnnél hirtelen, -
de gyönyörű kék tintád nyomot hagyott.

Páratlan a páros sín, - mert megtartott
igaz szavaiddal önzőn, - de leszel!
Zord feledésbe Te sohasem veszel...

1905-1937

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Katkamano2019. június 10. 22:46

Köszönöm😍

Gyuri632019. április 25. 15:16

Remek szonett koszorúdhoz, szívvel és főhajtással gratulálok. (94)

Poeta2001_2019. március 26. 21:56

A m. sz. az nagyon fain
N.A.P.!

Sivatag872019. március 22. 23:19

Szívből gratulálok a versedhez. Tartalmas, megható. Köszönöm hogy olvashattam. Szívet hagyok versednél

Csirkezola2018. december 6. 20:01

Kedves Roni!
Tartalmasat és maradandót alkottál.
Köszönöm az élményt.
Üdvözöllek: Cs.Z.

Molnar-Jolan2018. március 2. 20:46

Hatalmas vers. Köszönöm az élményt!

berenyi.klara2018. február 5. 14:45

Nagyszerű munka, nagyon szép szonettek sok-sok utalással. Gratulálok:Klári

Merluccius2018. február 5. 09:48

Hatalmas munkádért minden elismerésem! Csodálatos szonettek, méltó tartalom, lenyűgöztél! Gratulálok!
Tisztelettel, szeretettel: M.

viola612018. január 16. 07:53

Nagyot írtál!

francseszka22018. január 15. 08:41

Kedves Roni!

Gyönyörű szonettkoszorú! Tisztelettel,szeretettel gratulálok. Franciska

Sebi2018. január 12. 21:17

maximális!!!

pipiter2018. január 10. 19:55

Kiemelkedő alkotásodhoz szeretettel gratulálok!
Judit

Mikijozsa2018. január 10. 16:55

nagyszerű munka, ezt nem lehet két sorban elemezni külön-külön mindenik vers - szonett - megérdemelne egy elemzést...de hát mint olvasó ''gyanútlan'' :) jöttem ide s mit találok? Meglepett engem is, s ez a jó, nem az én értékelésem, hanem a te műved... elég tisztán kivehető a szonettek összefüggő témája s a mesterszonett is ebbe szépen beleillik. Mesterunka, látszik hogy sokat dolgoztál vele - meg is lett az eredménye szívecskésen gratulálok

gyorgyjeko2018. január 9. 19:14

Nagyívű, remek alkotásodhoz őszintén gratulálok, üdvözlettel Jekő György

Maria_HS2018. január 7. 19:42

Roni! Többször itt jártam olvastam remekedet:
Ha lehetne 15 szívet tennék a koszorúdhoz: Maria

stummer402018. január 6. 14:36

Hú de, nagyon jó és gyönyörű vers!!!

Gratulalok.

Lászlő

bogyi2018. január 6. 10:07

Nagyon szép! Szívvel gratulálok!

J.Teca2018. január 4. 20:54

Kedves Roni!Köszönöm, hogy eljuthattam hozzád és csodálatos remek-
műved megismerhettem. Olvasva versed, mindig lelki szemeim előtt
állt József Attila, akit Te ébresztetted fel !Nagyon örülök, hogy
meglátogattál engem!
Szívvel, szeretettel gratulálok:J.Teca (Jeney Terézia)

kodrane2018. január 4. 19:08

Az is lehet, hogy életem verse!

kodrane2018. január 4. 19:06

Elszorul a tokom, nem találok szavakat, szívem mellé csak annyit mondok : nekem ez a nap verse!

Shanti72018. január 1. 20:22

Megérintett az írásod. Minden csodálatommal hagyom itt a szívet. Shanti

Liwet2017. december 27. 17:36

Elismerésem, óriási ,gyönyörű műved alatt.
Magával ragadott mind a hangulata, mind a tartalma.
Csodás alkotásod lenyűgözött, nem is tudnék mit kiemelni, mert végig nagyon-nagyon szép.
Szívvel,szeretettel gratulálok kedves Roni.
Liwet

marti2017. december 22. 13:58

Csak ámulok és bámulok, hogy ilyen tehetséges, áldott embert mint te, miért nem ismer a világ ? Tudnia kell a médiának rólad, és ezt nem szabad lejjebb adnod , kérlek gondolkodj ezen . Nagy hódolód vagyok ugye tudod ? Gratulálok !

csillogo2017. december 19. 20:07

Kedves Roni - már többször olvastam versedet, nyomot hagytál a szívemben... J.A. mindig lesz - Ő egy csoda - verseiben él tovább és bennünk, kik szeretik őt olvasni...
Legyen szép az ünneped!

mystynekatika2017. december 17. 20:05

De gyönyörű kék tintád nyomot hagyott,
mert hőn` tükröztél emberi álmokat,
Irodalmi csemegét adtál nekem!!
Szeretetteljes igaz ünnepet!

fejosfranciska2017. december 15. 19:00

Kedves Roni!

Pazar verskoszorú, míves, szépséges és -
,,fenséges '' ihletésű műremek !

Szeretetteljes gratulációm küldöm . Francseszka

jozsefsoltcsosz2017. december 13. 09:21

Kedves Roni, ezzel a pontos formátumú, nagy volumenű, mély gondolatiságú írásoddal szárnyra keltél a nagy költő irányába, sőt életét-halálát gondolat-és érzésvilágunkkal /világommal is ütköztetve, színesen ábrázoltad. Fogadd őszinte, szívből jövő, szívvel jelzett gratulációmat! - Üdv. Józsi

gyongyver672017. december 10. 19:49

Gyönyörű alkotás,szívvel gratulálok!Gyöngyi

IPSteve2017. december 10. 03:19

...csodálatos!

Rozella2017. december 9. 18:32

Ámulattal olvastam el most másodszor is, figyelmesebben... és csak most merek pár méltatlan mondatot írni. Az hogy ekkora mélységig bele tudsz látni és láttatni tudod az életét, a felfogását, a költői nagyságát,- elismerésre méltó önmagában is. De ahogyan, amilyen érzékeny művészi megoldással teszed, az tényleg bámulatos! A végén a mesterszonettel pedig az egészre felteszed a koronát. Mai szóval ''nem semmi'' vállalkozás, mesterien írtad meg, hatalmas elismerésem és szívem itt hagyom, szeretettel gratulálok Roni! Róza

Irena2017. december 7. 22:12

Gratulálok.
Nagyszerü alkotás.
Szívvel Irena

Nichi-ya2017. december 7. 22:07

Mesterien megírt, tartalmas, kiemelkedő alkotás. Elismeréssel, szívet hagyva gratulálok.

Callypso2017. december 7. 20:06

Nagyszerűen élethű és egyben szomorúan fájdalmas ez a költemény, drága Roni! Élmény volt olvasni!
Örömmel látogattam hozzád és remekművedhez szeretettel gratulálok! Legyen szép estéd! Ölellek! (:

meszaroslajos602017. december 7. 20:03

Kedves Roni!
Remekművedhez szívvel gratulálok, Lajos.

adamne2017. december 7. 17:12

Hatalmas, nagyívű alkotás!!! Gratulálok kedves Roni.
Elismeréssel, szívvel és nagy szeretettel olvastalak: Manyi

szabokelemeni522017. december 7. 13:38

Hosszú és tartalmas sorok, gratulálok! Üdv. Ibolya

GreyMouse2017. december 7. 12:56

Kedves Roni!

Olykor tanakodok mennyire hasznos, avagy haszontalan írnom és olvasnom verseket. Amikor egy ilyen fantasztikusan jó alkotásra bukkanok, akkor azt mondom megéri olvasni. Hatalmas, igényesen kivitelezett alkotásod lenyűgözött. Idézhetnék belőle, de elejétől végéig egyenletesen nagyszerű tartalmad miatt kénytelen lennék mindent idézőjelbe tenni. Elismerésem alkotásodhoz.
Tisztelettel: GéeM.

schmidtlivi2017. december 7. 12:24

Kedves Roni!
Mást nem tudok mondani: gratulálok...!
Ölellek: Lívi

sosjudit2017. december 7. 12:01

Nagy nagy szépséges mű! Szívvel olvastam!

kicsikincsem2017. december 7. 09:38

Különleges... Szívvel gratulálok.
Ilona

Doli-Erzsi2017. december 7. 07:51

Nagyon tetszett, remek alkotás!
Szívvel gratulálok.
Erzsi

JohanAlexander2017. december 6. 19:06

''S harcok közt lettél tizenéves árva!
Visszhangzó üresség... köves ugarba
fájdalmat láncolt, s hitetlen lármázott.''

Nagyon tetszett kedves Roni!
Nagy szívet küldök!

M.Laurens2017. december 6. 16:42

Nagy mű! Szívvel olvastam!
/ Miklós /

szalokisanyi12017. december 6. 16:42

Kedves Roni!
Nagyívű, remek, kiemelkedő alkotás.
Tisztelettel: Sanyi

kintkong102017. december 6. 09:08

Köszönöm bejegyzésed, Roni! Üdvözlettel: J.

Andicsek2017. december 6. 06:42

Nehéz lenne bármit is írnom...,kiemelkedő alkotás!
Köszönöm, hogy olvashattam ❤
Őszinte tisztelettel és szeretettel gratulálok : andi

4442017. december 6. 01:08

Itt ülök a monitor előtt, és az élmény hatása alatt keresem a jelzőt ami méltó lehet,( amivel kifejezhetem mit érzek, amivel megköszönhetem... ) de nem találom, méltatlan mind!Ilyen érzékenységgel, ilyen mélységben, és ilyen kifejezőerővel(minden sornak súlya van!) írni a költőóriás nehéz életének állomásairól, művészetéről, álmairól, lelkének rezdüléseiről.... erre nincsenek szavak!És mindezt a legkötöttebb, a legnehezebb versformában, és a szonettkoszorú tizennégy( formailag is tökéletes ) versét, mesteri mester szonettel zárva ( melynek sorait, a szonettek első sorai adják) maradandót alkottál!!!! MÉLTÓ megemlékező életmű a költészet Géniuszáról!!!!Kiemelkedő, kiemelést érdemlő páratlan alkotás!! Minden sora szívet érdemelne!!

Köszönöm szépen a maradandó élményt!

Tisztelettel: Attila

hillailaszlo-ve2017. december 6. 00:45

Csodálatos, kiemelkedő alkotás!
Gyönyörű szonettkoszorú!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

1-9-7-02017. december 5. 23:06

Kedves Roni csodálattal adózom és szívet hagyok elismeréssel csodálatos szép alkotásodért Anikó

kreativ552017. december 5. 22:25

Fantasztikus alkotás, drága Roni!
Fejet hajtok előtted.
Szeretettel viszem ezt a mesterművet. Ági

dobosigyorgy2017. december 5. 21:42

Terjedelmes szonettkoszorúdhoz szívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri

Zseraldina2017. december 5. 21:28

Nem értek a szonetthez, de ezt nagyon szépen megírtad. Szívemet hagyom... ❤❤❤

1111112017. december 5. 21:28

Méltón-szép megemlékezés ez bizony drága Roni, művészien megírt csodás szonettkoszorú, kiváló alkotás, szeretettel hagyok szívet. Piroska

BakosErika2017. december 5. 20:13

Egyszer hozzáfogtam én is egy ilyen nagy munkához, de be kell vallanom még nincs kész és talán nem is lesz.
Elismerésem, kedves Roni.

pintyipontyi2017. december 5. 20:10

Csodálattal olvastam terjedelmes szonettkoszorúdat,kedves Roni.Nagyon jó és szép,szívből gratulálok!
Ilon

jocker2017. december 5. 16:40

Nekem is elképesztően nagy munkát kellett olvasnom, de nagyon jó lett!
Szeretettel olvastalak és gratulálok.
jocker/Kíber/Feri

geza19472017. december 5. 16:15

Ekkora művet még nem olvastam tőled kedves Roni..!!
Minden elismerésem e-remekért..!!
Szeretettel:
Géza.

ODDS2017. december 5. 16:11

Elképesztően jó, profi munka. Pályázati anyag.
A legnagyobb előtt tisztelegtél, nem akárhogy!
Minden elismerésem!

bereczkif2017. december 5. 15:09

Mesterien megalkotott remekmű.
Szívvel gratulálok: Ferenc.

lelektunder2017. december 5. 14:43

Kedves Roni! Elképesztő alkotás! József Attilához méltó emlékvers, s Ő most a Parnasszuson néz le ránk mosolyogva és örül a szíve, hogy versei megragadtak az utódnemzedékben. Nem volt hiába az a sok szenvedés, versei által olyan, mintha ma is köztünk élne!
Gigaszívet hagyok Roni, ezért a kiemelkedő alkotásodért! Ági

montor2017. december 5. 13:48

Gratulálok elismeréssel és szívvel! Olvasgatom szonettjeid és nincs más szavam, csak a csodálaté. Ha azt hallom költészet, József Attilára gondolok elsőként.
De ezentúl nem feledem a Te szonettkoszorúdat sem kedves Roni!
Szeretettel: Eszter

pete572017. december 5. 11:56

Elismeréssel és sok-sok szívvel gratulálok alkotásodhoz!
Iskolában kellene oktatni, mikor József Attilát tanítják...
/Margit

pete572017. december 5. 11:53

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

feri572017. december 5. 11:46

Szép emlékezés versedhez
Szívvel gratulálok

Feri

Martonpal2017. december 5. 11:37

Remek lett.Szép nagy munka.
Sok szívvel gratulálok...attila

Pflugerfefi2017. december 5. 11:28

Monumentalis szonett csokor!
Méltó megemlékezés egyik legnagyobb költönkről!
Nagyszerű alkotás! Gratulálok szívvel! Feri.

lejkoolga2017. december 5. 11:20

Szép gondolataid egy csodálatos szonett-fűzérbe raktad, amiért fogadd őszinte elismerésem, kedves Roni!
Nagy-nagy szeretettel gratulálok!
Szívvel: Olgi

szombati2017. december 5. 09:28

Kedves Roni!

Nem találok szavakat.
Nem is szükséges.
Mestermű mesterünknek.
Elismerésem!
Kiemelkedő-kiemelendő alkotás.
Örülök, hogy olvashattam!
Köszönjük!
Nagy szívvel!
Szeretettel!
Üdvözlettel!
Tisztelettel!
Gratulálok!

Tibi

egrizsoka2017. december 5. 09:19

Drága Roni!
Őszinte szívvel és tisztelettel hajtok fejet előtted és hatalmas versed előtt.
Elégtételt adtál egy Géniusznak, akit a Duna partra száműztek.
Nem találok méltó szavakat alkotásod dicséréséhez.
Nagy-nagy szeretettel:
Zsóka

Kicsikinga2017. december 5. 09:19

Nem lehet könnyek nélkül olvasni ezt a MESTERMŰVET!
Nem keresek szavakat, mert nem találnék, a méltatáshoz.
Tisztelettel fejet hajtok előtted!

Sida2017. december 5. 09:17

Csodás verset írtál Roni, kedves!Minden szonettért külön szív járna, meg egy nagy a mesterszonettért!
Gratulálok!
Klári

voodoo2017. december 5. 09:16

@Meroni: drága Roni, ''Veled'' kezdődött ez a reggel (és eddig 2 kávéval...)... Ezek többszörolvasós versek, mert József Attiláról szólnak, vagy méginkább neki, az Égi Kávéházban olvasgatja, bár azt hiszem ő nemigen volt kávéházban üldögélő típus általában. Balesete szomorú évfordulóján csodás koszorút hoztál a szárszói sínek mellé. Ha valaki kimondja: költészet, én is egyből az ő nevét mondom ki először, ezért minden ''Józsefattilás'' versre jobban odafigyelek, és Te egész csokornyit ajándékoztál nekünk. Szívből és szeretettel gratulálok! Régi olvasód: ѴσσƊσσ

Golo2017. december 5. 09:11

Kedves Roni!

Ez valami csodás!
Ezt többször is el kellett olvasni, és ahányszor olvastam, mindég jobban megérintett.
Remek alkotásodért ha lehetne sok-sok szívet anék.
Szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila

kintkong102017. december 5. 08:35

Ilyen megemlékezést még nem olvastam J.Attiláról. A versed, szonetted szerkesztése is figyelemre méltó. Az m. sz. szenzációs. Szívvel gratulálok. J.

gypodor2017. december 5. 08:28

Hosszú és megismételendő felüdülést hoztál nekem verseddel ebben a Télapós nyüzsgésben.
''Páratlan a páros sín, - mert megtartott
igaz szavaiddal önzőn, - de leszel!
Zord feledésbe Te sohasem veszel...''
Óriási ez a záró hármas!!!!!!! Szívet érintő sorok. Nagy és igényes munka. Kár, hogy csak egy szívem van! De most ez a TIÉD!!! Gratulálok.
Gyuri

Dram2017. december 5. 08:04

Szép alkotással, szonettkoszorúval
emlékezel József Attila munkásságára,
költői nagyságára.
Tisztelettel, szívvel gratulálok remek
alkotásodhoz.
Üdvözlettel; András

rojamsomat2017. december 5. 07:28

Aj aj , ez több mint csoda!
Csodás tisztelet vers Nagyunk előtt kedves Roni!
Kiemelkedő alkotás!
Gratulálok szeretettel szívvel,,,Tamás

editmoravetz2017. december 5. 06:32

Drága Roni!

Fantasztikus alkotás!
Fejet hajtok nagy Költőnk emléke előtt s Te előtted is, ki ilyen csodát műveltél!

Nem győzök gyönyörködni benne!
13 vagy 14 szívet hagyjak?
Sajnos, csak egyet enged a gép - az viszont biztos:
''Zord feledésbe Te sohasem veszel...''

Szeretettel ölellek: Edit

Metta2017. december 5. 05:37

Nagyon szép,csodálatos szonettkoszorú!
Szeretettel,szívvel olvastam kiemelkedő alkotásodat!
Margit

Törölt tag2017. december 5. 01:42

Törölt hozzászólás.

orok.szerelem552017. december 4. 23:32

Kedves Roni, csodálatra, tiszteletre méltó, rendkívüli alkotás.
Szívethagyva, elismeréssel, szívből gratulálok!
Margit

Zsuzsa03022017. december 4. 22:59

Nagyon szép alkotásodhoz szívvel gratulálok: Zsuzsa

Irena2017. december 4. 22:44

Nagyon szép emlékezés.
Szívvel gratulálok művedhez.
Irena

1957052520122017. december 4. 22:10

Csodálatos emlékezés verset írtál kedves Roni.
Szeretettel hagyok szívet és elismerésemet , Irén

ereri2017. december 4. 22:02

''De gyönyörű kék tintád nyomot hagyott,
mert hőn` tükröztél emberi álmokat,
kontúrozva teljes, kész határokat,
színezve az értelmezett anyagot.''

Drága Roni! Lélegzetvisszafojtva faltam a soraid! Csodálatos téma, felkészült, igényes és tehetséges kidolgozás! Csodálatos alkotás. Minden mondata tartalmas és imádom, ha egy versben nincsenek tölteléksorok. Én is osztom a lelkesedésed József Attila költészete iránt! Benne a koszorúdban minden elfogult tiszteleted és nagyrabecsülésed - és azt gondolom - nem dolgoztál hiába. Ha a költőóriás élne, büszke lenne Rád és meghatottan olvasná ezen átfogó és gyönyörű műved. Nagy-nagy elismerésem és szívem hagyom mellette, megköszönve az olvasás élményét - szeretettel, mély tisztelettel: E. E.

kincseshaz2017. december 4. 21:54

Kedves Roni!
Lenyűgöző az alkotásod! Kaotikus világunkban a költészet erejével rendet teremtő zseninek, József Attilának állítottál nagyívű, méltó emléket. Óriási, zseniális az alkotásod. Többször el kell mondani, mert ez az igazság. Őszinte elismeréssel, tisztelettel : Ilona
Sok-sok szívvel...

anci-ani2017. december 4. 21:36

Zseniális nagy alkotás drága Roni!
Elképesztően mély átérzéssel írtad le a nagy költő életének minden állomását, szomorú, megható életsorsát küzdelmeit, vágyait, munkásságát, álmait...
Csodálatos életművet alkottál remek szonettkoszorúddal, elbűvölően szép ölelkező rímeiddel, és a minden újabb szonetted ismétlődő sorkezdéseivel...
El vagyok bűvölve!
Kiemelést érdemlő egyedi nagy alkotás!
Gratulálok őszinte elismeréssel, nagy szívvel, szeretettel:
Anci

merleg662017. december 4. 21:33

Kedves Roni! Mint egy szobrász gyönyörű szobra, úgy alakul a szonettkoszorúd, apró szilánkokat lefaragva a mondanivalóról és lám: itt van előttünk az emlék, teljes valójában, felfedve őszinte szépségét. Csodaszép ez a szonettkoszorú! Igazi mestermunka. Méltán érdemelne kiemelést. Nálam ez a nap verse a :VERS! Minimum annyi szívecskét érdemelne, ahány soros. De csak egyet adhatok. Remekedet szívvel és szeretettel olvastam: Gábor

Csendhangjai2017. december 4. 21:20

Ezt a gyönyörű, páratlan költeményt, kedvenceim között tudom, mert nem tudok betelni vele!
Szívvel, szeretettel:
Klára

uzelmanjanos9562017. december 4. 21:14

Szép szonettkoszorúdhoz poéta szívvel gratulálok:János

Osel2017. december 4. 21:13

Ez igen!

Egy igazi, formailag is teljes szonettkoszorú, és ráadásul a magyar költészet egyik legnagyobb kincsének a tiszteletére.

Gratulálok, szívvel!

donmaci2017. december 4. 21:00

Nagyon szép alkotásodhoz szívvel gratulálok: Józsi

SzaipIstvanne2017. december 4. 20:55

Kedves Roni, muveszien megalkotott szonettkoszorud nyomot fog hagyni, remekul irtal errol a nagy Magyar Koltorol.''De gyonyoru kektintad nyomot hagyott'' Ha nem ilyen rovid elet adatik meg neki, mennyi szepseget olvashattunk volna meg Tole.Koszonom, hogy Toled olvashattam rola. Maria (elso szivet hagytam.)

kokakoma2017. december 4. 20:51

''Páratlan a páros sín, - mert megtartott
igaz szavaiddal önzőn, - de leszel!
Zord feledésbe Te sohasem veszel...''

Sajnos nincs annyi szív amennyit adni szeretnék. Szeretettel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom