Szerző
Demeter Zsolt

Demeter Zsolt

Életkor: 59 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 42 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. november 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Demeter Zsolt

Alkony

Az alkonyi szélben
velem jön a saját árnyam,
lejtő hajtja lábam.
A csendbe egy nevet kiáltok,
hallgat az erdő,
puhán ölelő pillanat.
Úgy hallgat itt minden
némán, csodálkozva,
csak a krizantémok ünnepelnek.
Aztán megszoktam.
Hiába kántál a szél,
hiába nyíltok, virágok,
Ti felhőkoszorús fenség.
Kifáradt kéz - erek tiszta tájra kanyarodnak,
arcodra borulnak mind, mi hófehér.
Ujjongok, lámpafény hull,
kitakarod, hogy szertehulljon.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


zsoltek(szerző)2017. november 15. 14:23

@montor: hálás vagyok.

zsoltek(szerző)2017. november 15. 14:22

@montor: köszönöm hogy olvasol

zsoltek(szerző)2017. november 15. 14:21

@zsoltek: köszönöm szepen

feri572017. november 15. 09:19

Remek alkotásodhoz Zsolt
Szívvel gratulálok

Feri

montor2017. november 15. 08:55

Szép és megható vers, gratulálok!
Eszter

zsoltek(szerző)2017. november 14. 23:39

@anci-ani: nagyon köszönöm Anci és a szivet

anci-ani2017. november 14. 23:33

Szomorúságában is gyönyörű, megható gondolatok nagyon szép versben kedves Zsolt!
Szívvel gratulálok remek alkotásodhoz:
Anci

zsoltek(szerző)2017. november 14. 21:37

@zsoltek: köszönöm Mária

SzaipIstvanne2017. november 14. 20:49

Remekul megirt elet-vers. ''Az alkonyi szelben velem jon a sajat arnyam, lejto hajtja labam.'' Szomoruan szep vers. Szivvel olvastam: Maria

zsoltek(szerző)2017. november 14. 20:13

@jade1023: igen kissé szomorkás . Köszönöm Margit . Hálásan

jade10232017. november 14. 20:12

''csak a krizantémok ünnepelnek.
Aztán megszoktam.
Hiába kántál a szél,
hiába nyíltok, virágok,''
Szívvel gratulálok szomorúan szép versedhez!
Margit

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ