Szerző

Frigga

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 61 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. november 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Frigga

Alzheimer

Ezen a borús, őszi délután
szép lassan elindulok Tehozzád.

Buszon ülve szalad a táj,
fájdalmas emlékek sorozata vár.

Belépek az ajtón, hol kellemes meleg fogad,
szaporán szedem a lépcsőfokokat.

Mint mindig, Te ma is az ágyban fekszel,
bámulsz magad elé, észre sem veszel.

- Nagyi, emlékszel-e még rám?
De te csak nézel kábán... már fel sem ismersz tán.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2017. november 17. 07:55

Szívszorító szomorúság!
Szeretettel,,,Tamás

1111112017. november 14. 21:18

Ismerős, szomorú ''élmény'', egy kicsit mindig belehal az ember látva mindezt, szívvel: Piroska

Frigga(szerző)2017. november 13. 15:11

@feri57: ❣

Frigga(szerző)2017. november 13. 14:16

@Osel: Így igaz. Köszönöm💜

feri572017. november 13. 08:59

Megható szomorú versed Frigga
Szívvel olvastam

Feri

Osel2017. november 12. 20:08

Szomorú élethelyzet.
De ott legbelül még mindig Ő az, akitől oly sok emléked származik.

Versedhez szívvel gratulálok!

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ