Sade Nagy

Hamu

Írok egy verset, de ez most másról szól.
Fentről az ég is valahogy máshogy szólt.
Hajnali csend töri meg felkeltét álmából.
Apró szemek nyílnak a kertben a látványtól.

Szív ül a tóban, s dobban a reggeli szóra.
Süllyed az apró kis papírcsónak.
De már delet üt az óra, s hallom, hogy mondja,
Vége a napnak, az alkony is készül az éjjeli dalra.

Harmadik versszak, de ez most máshogy szól.
Lentről a víz is valahogy másról szólt.
Éjjeli csend töri meg ma az álmomat végleg.
Apró szemek hullnak a vízbe, a kis csónak után bele a szívbe.