Égi szerelem
reménytelen nász
Ahol a Nap összeér a földdel,
a Nap ott egy mély barlangban bújt el.
Altatódalt dúdolt a szél,
álmát csillagok őrizték.
Halvány Hold kapaszkodott az égre,
epedve vágyott a Nap szerelmére,
hiába akarta,
nem találkozhattak soha.
Vagy talán mégis? Ki tudja?
Titkos nászukat sok felhő takarta.
A napsugár csapodár volt,
csábítását látta égbolt,
a bolygóknak bókolt,
behódoltak neki,
senki nem kosarazta ki.
A Hold bánatában fogyott,
sápadtan semmibe rogyott.
A Nap csókja ébresztette,
örömét az éjbe vitte,
ezüst fénye felragyogott,
körbetáncolták csillagok.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Törölt tag2017. október 18. 21:53
Törölt hozzászólás.
mamuszka37(szerző)2017. október 14. 17:07
Kedves Margit!
Szívvel köszönöm kedves véleményedet
szeretettel Sarolta
mamuszka37(szerző)2017. október 14. 17:05
Kedves Feri
köszönöm, örültem üzenetednek
szeretettel Sarolta
mamuszka37(szerző)2017. október 14. 17:04
Kedves Maria
köszönöm figyelmedet, örülök a dicséretnek
szeretettel fogadtam
Sarolta
SzaipIstvanne2017. október 8. 11:01
Kedves Sarolt, remek, jo vers. Szivvel gratulalok: Maria
feri572017. október 8. 07:14
Nagyon szép természetversedhez Sarolta
Szívet hagyok
Feri
Metta2017. október 7. 21:53
Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok!
Margit