Szerző

Németh Gábor (Marnus)

Életkor: 26 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 180 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. október 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Németh Gábor (Marnus)

Temetőm a tenger

Szertefoszlanak az álmok,
mintha sose lettek volna,
reszkető kezemet pedig
kalapáló szívemre helyezem.

Egy hangos morajlás,
egy óriás lüktetés,
ennyi jelzi már csak,
életben vagyok még.

Mit ért hitvány életem,
kérdezem hát én,
csak a tenger felelt,
s a habok elkapdostak.

Leúszok a mélyére,
oda, hol senki se lát,
mély levegőt vennék,
de nem bírok már.

Felfelé haladok,
de már élettelen,
a felszínen a hullámok csak,
melyek mozgatják testemet.

Nem láthatnak,
de hát meg se próbálják,
agónia nélkül veszett el,
ki álmokat kergetve járt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572017. október 5. 12:54

Szomorú, szenvedés versedhez Gábor
Elsőnek gratulálok.

Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom