Szerző
Kjelinko21

Kjelinko21

Életkor: 27 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 100 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. október 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Kjelinko21

Magányba szőtt lélek

Néha betenném a szívem a mellkasodba,
Hogy átérzed, egy katonának milyen, ha dobban,
Milyen a pokol legalja angyali szárnyakon,
Mikor 16 tonna súly üldögél válladon.
Egy köntös lettem, mit néha rád adok,
Mint hamis csók, mit akkor szám adott.
Énem élem, mégsem ismerheti senki,
Nem húzott Lucifer, magam akartam menni.
Esőfelhő lettem, mikor a lelkem kitépték,
Mégis ajkamon a szó, "Lehet szép még".
A világ tetején ül a test, de énje lent honol,
Mindig is tudtam, önmagam vagyok, ki felkotor.
Sosem kergettem az álmokat, mindig éltem,
Voltam térden, más maradt, én nem.
Jó volt, mikor berágtak, tudtam, hogy élek,
Mikor az életem akarták, tudtam, nem féltem,
Minden könnyem egy oldal életem könyvében.
Nem lehetek már más, magányba szőtt lélek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2017. október 8. 18:31

''Egy köntös lettem, mit néha rád adok,
Mint hamis csók, mit akkor szám adott.''

Szépen megjelenítetted az érzéseidet e versben. Elgondolkodtató és értékes írás! Elismerésem és nagy szívem hagyom mellette - szeretettel, tisztelettel: E. E.

Törölt tag2017. október 2. 12:56

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom