Szerző
Vers

A verset eddig 2168 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. november 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Raffay Györgyné

Égig érő zöldfenyő.

Havas tájon zöld fenyőfa égig érő ága.
Messzire emelkedik, büszkén kitekint.
Az ég felé emelkedve, oly magasnak látszik,
keresi, kutatja a felkelő napot.
A nap néha előbújik a lombok mögül,
kitekint e zord tájra.
Megmutatja, hogy van még télen is fénye,
amely fényes, de meleget már nem áraszt,
már nem is éget, csak ragyog fényesen
e szép karácsonyi hajnalon.
Szent karácsony ünnepe közeleg e napon,
nem álom, ez a valóság.
Angyalka jár a réteken, a városon, és a havas tájakon.
Minden ablakon bekukucskál, jelezve, hogy létezik,
hogy itt van az ünnep csengőszóval,
szikrázó fénnyel, és hangtalan jelekkel.
Szent karácsony, eljött újra ADVENT estélynek ünnepe.
E napon mindenki örül, a bánat tovaszáll.
A vidámság, az ének költözik e házba.
A zöld fenyőfa feldíszített
pompába, várja az ünnepet.
Ragyog az esti gyertya fénye melegen világít,
kigyúlnak fenn a csillagok.
Karácsony este a boldogság szárnyal
magasra mint a madár, oly vidáman, és szabadon,
amikor együtt van a család.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Poet2007. november 18. 21:13

Javítva. :)

magdus2007. november 18. 21:10

Minden madár, vagy mint a madár?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom