Szerző
Kurta Áron

Kurta Áron

Életkor: 40 év
Népszerűség: 21 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 130 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. június 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Kurta Áron

Tavaszi szél, veréb fújja

Virágpor virágról

Gondolatsorból egy rossz képlet
Szavakká épp hogy megérett
Aztán mégis inkább dallá
Háta mögött hagyva
Milliószerű képzeletet

Egyenlőtlenség szerűvé nőtt
Már képtelenség
Akadályba ütközött a nyelv hát még egy idegen
Majd elönti a dagály és
Kultúrsokkot köpködnek szerte a partok

Köbre is emelnek egykettőre
Néha három
Hullámhegyek már
Észre sem vesznek és már meg is feleztek
Színtisztán habzó abszcisszáját

Mindenki megszívta
Nem jött ki a nulla
Napi eredmény egy tucat szerencsétlen partra vetett hulla
A nevező nevén nem nevezhető

S állunk mind érthetetlenül
Eszeveszettül
Elvesztegetett idő végtelenbe nyúló tér
Nincs szabály se kresz
Egyre több mindenhol csak a kereszt

Aztán csendben mind visszahúzódunk mint az apály
Megrekedt és mozdulatlan valami uszály
A szél sem fúj nincs zászló sem mely büszkén lebeghet
Part menti fákról csicseregnek
Csak a verebek

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


19790206(szerző)2019. március 19. 13:20

Utólag is köszönöm! Áron

saturday2017. június 25. 14:42

Megrázó vízió, és szomorú, hogy nem csak fantázia. Gratulálok a vershez.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom