Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 703 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 791 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. május 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (93)

M. Laurens

EGZALTÁLT PROFILAKTIKUS HUMÁNUM

ténykép a XXI. század küszöbéről

Ne!
Na ne!
Nem akarom!
Nem kell, vidd innen e gyilkos kórt,
tiszteld apád, anyád és a kort.

Ne!
Na ne!
Nem akarod?
Nem kell cipeld e terhet,
sem apád, sem anyád, sem a kórt.

Ne!
Na ne...
Ne hagyj itt!
Ne menj el szótlanul mellettem,
a magány, a kórnál is jobban fáj nekem.

Ne!
Na ne!
Nem akarom!
Nincs már köröttem, ki segítsen,
légüres térbe nyújtom karom.

Ne!
Na ne!
Hát nincs már itt egy ember se?
...!?

Budatétény, 2017. május 8.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Nicol_C.Davis2018. január 21. 09:29

És még a maradék jó ember is olyan messze van egymástól...

Nicol

Csendhangjai2017. október 16. 18:56

Bár csak soha senkinek ne kellene átélni ilyen fájdalmakat!
Igen, ilyen az kép, ami megrendíti az embert.
Szívvel:
Klára

pummogo2017. július 23. 14:07

Kedves Miklós !
Megrendítő tartalom, tömör kifejezéssel, igazi , emberi.
Szeretettel grat. Zsófia.

designo2017. július 7. 19:19

Átéltem, tudom, remek vers.

Doli-Erzsi2017. június 20. 14:33

Igaz gondolataidhoz szívet hagyva gratulálok!
Erzsi

Törölt tag2017. június 12. 07:38

Törölt hozzászólás.

gyongyver672017. június 11. 19:31

Megható és igaz szenvedés,szívvel olvastalak!Gyöngyi

Mikijozsa2017. június 9. 11:31

Kedves barátom, mennyire érthető itt minden ...Rendre mind leadjuk majd a kulcsot, bizony szép lesz a vég is nem csak a jövetel hanem az elmenetel is szerintem. Szívvel gratulálok

Törölt tag2017. június 8. 19:26

Törölt hozzászólás.

Timea392017. június 8. 08:25

Meg könnyezve olvastam versed Édesapám 16éve(46évesen) Édesanyám 2éve(60évesen) hagyott itt minket :(( Kórházban haltak meg nem számítottunk rá mert csak kivizsgálásra kerültek be:(... mindkettőhöz jártam be minden nap,de mikor elszólitotta őket váratlanul az úr épp nem voltam velük s mai napig sebet ejt lelkemen hogy nem foghattam kezüket!!:((...Versed szívvel olvastam s átérzem!!!...Tímea

Ibolya.522017. június 6. 15:18

Megható szenvedés! Szívet hagyok szeretettel. Ibi

Abraks_Anna2017. június 6. 13:33

Szomorú, hogy sokan így mennek el! Hogy egyedül maradnak, pedig az Úr Isten ott van és hall minket, akkor is ha más senki sem. Versedhez gratulálok szívvel, tisztelettel! Adri

M.Laurens(szerző)2017. június 6. 11:24

Mivel időközben hátra tolódott, ezért engedelmetekkel, ismét előre hozom a vers születési körülményeit:
-------------------------------------------------
Bizonyára sokatokat meglepett az általam kevésbé művelt versforma, amit ezúttal teljes egészébe a tartalomnak rendeltem alá.
Maga a vers alapja 15-évig várt a mostani megjelenésre, amikorra úgy éreztem, át tudom adni nektek. Mint a legtöbb versem esetében, ennek az írásnak is a hiteles hangját a megélt valóság adja. 15-éve a kardiológiai osztályon feküdtem, gépekre kötve, mozdulatlanul és némán. Csak a szemem és a fülem volt éber.(bár ne lett volna). A szemben lévő ágyon egy idős bácsi végső, és hangos agóniájának voltam magatehetetlen tanúja. Vele együtt éltem át az élet és halál közötti határon való küzdelmét, amit végül örökre elvesztett. 15-éven át a fülemben volt a hangja, és éreztem a tehetetlenséget, hogy le és bekötözve a gépekre, még-csak szólni sem tudtam, hogy nincs egyedül a küzdelmében.
Akkor döbbentem rá, hogy nagy valószínűséggel az eljövendő sorsomat látom. Évekig éltem a döbbenettel a lelkemben. Most megosztottam veletek...
/ Miklós /
------------------------------------------------------

Schmidt_Aladar2017. június 6. 11:02

Jobbulást Kedves Miklós! Soraidat jobban megértem, mint gondolnád. Valami mindig átlendít a holtponton, lehet hogy csak pár sor...
sorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsors
sorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsorsors

Remélem már jobban vagy és csak a véletlen játéka a sors is benne van a sorokban.:)
szeretettel:
János

lakovics2017. június 4. 21:50

Szomorú soraidnál szívem hagytam.
Erzsi

M.Laurens(szerző)2017. június 4. 20:19

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

M.Laurens(szerző)2017. június 4. 20:13

--------------------------------
Kedves Barátaim, Szerzőtársaim és olvasóim: @remember: @editmoravetz: @ereri: @Tinka57: @JohanAlexander: @pete57: @Gaborovics: @Ahita: @Sida: @hillailaszlo-ve: @jozsefsoltcsosz: @dvihallyne45: @kozmazsu: @LIne: @orok.szerelem55: @Barthal: @Napsugar0607: @Kandabula: @keva526: @m.falvay: @gypodor: @lantgyorgyi3: @zeleizo: @detukla: @PiszarEva: @GreyMouse: @meszaroslajos60: @church73: @babumargareta01: @BakosErika: @dobosigyorgy: @111111: @judit.szego: @stapi: @Angyalfoldisrac: @balimaria: @nefelejcs: @Nichi-ya: @tzoldav: @Bugatti350: Köszönet mindannyiótoknak az olvasásért és a hozzászólásokért!
/ Miklós /
-----------------------------------------

Bugatti3502017. június 4. 19:28

Kedves Miklós!
Gondolatokat is perzselő a versed! Szívvel gratulálok!
István

tzoldav2017. június 4. 18:31

Jó mély vers. gratulálok!

Nichi-ya2017. június 4. 10:25

Kemény, ütős sorok! Elismeréssel, nagy szívet hagyva gratulálok.

nefelejcs2017. június 3. 21:57

Ez a legiszonyúbb távozás az életből, amikor magára hagyottan kell elszenvedni a vesztett csatát...
„Ne ily halált adj, istenem, / Ne ily halált adj énnekem!”. /Petőfi S./
Pedig nagyon sok ember fejezi be az életét. Sehol egy hozzátartozó, egy kéz, amibe kapaszkodhatna. Nagyon felkavart a versed, kedves Miklós.
Én átéltem - több alkalommal, is közvetlen közelről - szeretteim eltávozását.
Akkor nagyon megrázó volt, mégis hálás vagyok amiért mellettük lehettem.
Remekül érzékeltetted, ahogy fokozatosan kerül az ember a légüres térbe. Jellemző a kor emberére.
Fogadd elismerésem!
Szeretettel: Anikó

balimaria2017. június 3. 21:32

Nagy költő vagy Miklós !!!
Tisztelettel üdvözöllek : Marika

Angyalfoldisrac2017. június 3. 17:23

Drága Barátom! Ezt a kis költeményt bátran hozzá csatolhatnánk Madách falanszteréhez!
Szívvel József

stapi2017. június 3. 15:33

Kemény...

judit.szego2017. június 2. 15:50

Na ne! Egyre jobbakat, és jobbakat írsz! Gratulálok drága Miklós!

1111112017. június 1. 21:37

Kór szülte kor kép...lélegzetelállító, a forma is levegőért sikolt, a napon verse, szívvel: Piroska

dobosigyorgy2017. június 1. 21:19

Nagy versedhez szívvel gratulálok.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

BakosErika2017. június 1. 19:47

Ez nagyon kemény... Az én szemem is megizzadt kedves Lélektársam.
Szeretettel olvastalak.

babumargareta012017. június 1. 15:32

Na ,igen na ne ,na de inkább..
Ilyent csak a drága Miklós tud irni.
Tisztelettel...........Babu [Egy kis szivecskét is oda tettem ! ]

church732017. június 1. 13:34

Hú, ez üttöt rendesen! Tiszteletem: Zoli

meszaroslajos602017. június 1. 12:21

Kedves Miklós!
Szomorú soraidat szívvel olvastam, Lajos.

GreyMouse2017. június 1. 11:27

Kedves Miklós!

Formabontó soraid megrendítő erejűek. Benne van a kiszolgáltatottság, fájdalom, félelem és tehetetlen elkeseredés. Őszintén gratulálok lélekig hatoló versedhez.
Tisztelettel: GéeM.

PiszarEva2017. június 1. 05:50

Bizony a beteg embernek egy jó szó is sokat segít, nyújt egy kis biztonságérzetet, mégis a legkritikusabb időszakban elkülönítik szinte és borzasztó magányérzete mindennél jobban fáj. Nincs már ember sem körülötte? Félelmetes érzés, soha ne élne ilyet át ember , jó lenne. Átjött az érzés, milyen fontos az egymásra figyelés. Gratulálok! Éva

detukla2017. május 31. 23:11

Nagyon találó a forma, a felépítés. Jó vers, átjött az üzenet!

zeleizo2017. május 31. 23:08

Fájdalmas és borús vers. Kilátástalanság érzetét kelti. Azért remélem nem történt semmi baj. Szívvel olvastalak! Üdv. Zoli

lantgyorgyi32017. május 31. 22:46

''Na ne!''Nagyon érdekes , nagyon szívhez szóló, nagyon megható vers,és nagyon tetszik! Formailag kitűnő!
POET Tisztelet, szívecskével Györgyi

gypodor2017. május 31. 22:40

Nagyon erős vers! Szívvel olvastalak.
Gyuri

m.falvay2017. május 31. 21:21

Jaj kiáltás az ''Ember ''-ért .
Szívvel Miki

keva5262017. május 31. 20:41

Lelkemig hatolt e kiáltás...nagyszerű vers, kedves Miklós!
Nagy szívvel, Éva

Kandabula2017. május 31. 19:38

Hm... és hiába van ott ember. Bevégeztetett.

Napsugar06072017. május 31. 19:26

De jó...ez a vers, bár kétségbeesett kiáltás mégis elragadja az olvasót ritmusos szóláncod. Kiváló formába ötvözve. Én kívánok neked mielőbbi felgyógyulást, mert ezt a kiáltás meg kellett, hogy hallják....Gratulálok versedhez

Barthal2017. május 31. 18:07

Kedves Miklós!
Igazán szenvedélyes kór/kormegelőző vers= mely egyúttal üzenet is a XXI. századnak!
A formabontás egyértelműen a tartalomnak született, de milyen remek!
A humánus segítségnyújtás kiteljesedik, túl mutat a beteg emberen, én így érzem az utolsó kétségbeesett strófában, amikor a felkiáltójeles- kérdőjeles mondat önmagában szerepel:
''Ne!
Na ne!
Hát nincs már itt egy ember se?
...!?''
Erőteljes alkotás, melyhez gratulálok, szívet színeztem: Ági

orok.szerelem552017. május 31. 16:26

Kedves Miklós, a kétségbeesés kiált versedből!
Csodálatos módon sikerült kifejezned e tömör gondolatokban, az iszonyú érzést, melyet ember érezhet, míg élethalál harcot vív.
Szívvel, szeretettel gratulálok megrendítő versedhez!
Margit

LIne2017. május 31. 15:29

Döbbenetes ez a kiáltás!
az éteren át is hallani.
Rendkívüli a forma hozzá.

Szeretettel, tisztelettel; Eta

kozmazsu2017. május 31. 14:32

Kedves Miklós!

Iszonyú fájdalmat sugároznak kiállító szavaid...megrendítő soraidhoz szeretettel gratulálok: Zsuzsa

dvihallyne452017. május 31. 14:28

Különleges versedhez szeretettel és szívvel gratulálok! Saci

jozsefsoltcsosz2017. május 31. 13:14

Nem magadért aggódsz, ''csak'' mindenkiért! Negatív, reálisnak tűnő víziódat megjelöltem., Köszönöm.- Józsi

hillailaszlo-ve2017. május 31. 12:21

Félelmetes jajkiáltás!
A végső útra mindenkinek egyedül kell menni,
de addig nagyon kellene az emberi segítség,
ami manapság egyre kevesebb!
Jó hogy megosztottad velünk ezt
a megrázó történetet!
Segítsünk egymásnak amíg lehet!
Együttérző szívemet adom!
Laci

Sida2017. május 31. 12:03

Az is ott van a sorok mögött, hogy a 800 Ft-os gyógyszer már 1600 Ft - legalábbis tegnap még csak 1600 volt.Térítés után.
A többi hasonló arányban drágult, ha nem jobban, és egyre több amire teljes árat kell fizetni.
Sok minden van, mire az ember így kifakad.
Szívvel. Si

Ahita2017. május 31. 11:50

Kedves Miklós! Tudom, tudjuk, hogy Te is rakoncátlan szíveddel küzdesz, ezért innen, és ismét kívánom, hogy legyen még sok, boldogságban eltöltött napod, és éved:):):)
Az ember kiszolgáltatott a végén épp úgy, mint a kezdetén. Azt, hogy akkor milyen fájdalmak között érkeztünk e világra, nem tudjuk, nem emlékszünk, arra az utolsóról is csak azt gondoljuk,arra felkészülhetünk. De érzésem szerint csak a Teremtő lesz velünk.
E versed tömörségében megjelenő ereje jól érzékelteti a tehetetlenség megrázó, gyötrő érzését.
Szívvel, szeretettel olvastalak,Éva

Gaborovics2017. május 31. 11:02

Különös vers, mély mondanivalóval.

pete572017. május 31. 09:49

@M.Laurens: Akkor mégiscsak betegségről szól, de szerencsére nem a tiedről!!!!
Megkönnyebbülve, szeretettel üdvözöllek kedves Miklós:
Margit

JohanAlexander2017. május 31. 08:50

Ez nagyon jó! Szívet érdemel!

Tinka572017. május 31. 07:30

Kedves Miklós!Alkotásod megrázó a lelki feszültséged hű mása.Ezt a tehetetlen fájdalmat, annak kétségbeejtő lüktetését nagyon jól kifejezted!Amikor nem tudsz segíteni az borzasztó érzés! Tudom milyen az! Ilyenkor az ima marad. Szívvel, szeretettel Kriszti*

ereri2017. május 31. 07:10

''légüres térbe nyújtom karom.''

Kedves Miklós! Bizony a betegséggel és a halállal szembeni harcot végül mindenki egymaga vívja meg. Kínok enyhíthetők, magány feloldható, de a harc - marad egyéni... Tartalmas és felkavaró írásod mellet tiszteletem és nagy szívem hagyom szeretettel: E. E.

editmoravetz2017. május 31. 05:40

@M.Laurens: Kedves Miklós!
Nem ismertem a ''pillanatot'', melynek hatására megszületett e rendkívüli vers!
Most, hogy olvastam a körülményeket, még inkább megerősödött bennem a hit, hogy soha nem mehetünk el érzéketlenül embertársaink mellett!
A vers maga is megrázó - s a hozzá fűzött történet, a tehetetlenségről, melynek érzése ennyi időn át elkísért, mélyen szívembe vésődött.
Jól választottad gondolataidhoz a formát - gazdagítottad vele irodalmunkat!
Még egyszer köszönöm, hogy olvashattam - szívem már itt hagytam - szeretettel nyújtom kezem!

@poepoe:

Drága Erika!
Szívből köszönöm, hogy elolvastad első reagálásomat - mely Miklós versének olvasása közben ''kibuggyant'' belőlem.
Igen! Amíg csak élek hirdetem: Embernek kell maradnunk amíg csak élünk - s egy feladatunk van a földön: figyelni embertársainkra s szeretni őket.

Köszönöm: Edit

remember2017. május 31. 04:18

hmmmm gondoltam..... ilyen verset csak egy állapot szülhet, melyben az ember az addig ismeretlen önmagával azonosul. A fő itt vagy Miklós! Gratulálok. (45)

M.Laurens(szerző)2017. május 31. 01:13

--------------------------------
Kedves Barátaim, Szerzőtársaim és olvasóim: @kicsikincsem: @adamne: @Meroni: @rojamsomat: @Kicsikinga: @editmoravetz: @feri57: @fiddler: @molnarne: @Motta: @B...yL...o: @Golo: @szombati: @pintyipontyi: @Eleonora: @Metta: @kokakoma: @poepoe: @poepoe: @gelnadi-gabor: @Demonboy20: @Evanna: @NoemiEniko: @uzelmanjanos956: @Osel: @195705252012: @pete57: & @Dram: @Zsuzsa0302: @anci-ani: @Martonpal: @merleg66: @merleg66: @merleg66: @merleg66: @szalokisanyi1: @vargaistvanneel: @Elise: @Shanti7: @kovycs59: @1-9-7-0:

Bizonyára sokatokat meglepett az általam kevésbé művelt versforma, amit ezúttal teljes egészébe a tartalomnak rendeltem alá.
Maga a vers alapja 15-évig várt a mostani megjelenésre, amikorra úgy éreztem, át tudom adni nektek. Mint a legtöbb versem esetében, ennek az írásnak is a hiteles hangját a megélt valóság adja. 15-éve a kardiológiai osztályon feküdtem, gépekre kötve, mozdulatlanul és némán. Csak a szemem és a fülem volt éber.(bár ne lett volna). A szemben lévő ágyon egy idős bácsi végső, és hangos agóniájának voltam magatehetetlen tanúja. Vele együtt éltem át az élet és halál közötti határon való küzdelmét, amit végül örökre elvesztett. 15-éven át a fülemben volt a hangja, és éreztem a tehetetlenséget, hogy le és bekötözve a gépekre, még-csak szólni sem tudtam, hogy nincs egyedül a küzdelmében.
Akkor döbbentem rá, hogy nagy valószínűséggel az eljövendő sorsomat látom. Évekig éltem a döbbenettel a lelkemben. Most megosztottam veletek...
/ Miklós /
---------------------------------------

poepoe2017. május 30. 23:38

@editmoravetz: Draga Editke, bocsanat, amiert idereagalok, de kikivankozik egy nagyon nagy orom, es hala, amiert es amit irtal e vers kapcsan... Es nemcsak Miklostol, erdemled... (Tole viszont elnezest kerek,hogy ennyire ''belekontarkodom'' a feluletbe)

poepoe2017. május 30. 23:30

@Martonpal: melyen egyutterzek a hozzaszolasoddal, kedves Attila... Azzal is, ahogyan Miklos soraival is, mely sokszor fatyla egyben e vilagnak....

poepoe2017. május 30. 23:25

@merleg66: igaz a hozzaszolasod kedves Gabor! Es mily nagy aldas, ha e felismeres meg jo idejeben a helyere kerul.... Bizony, a minoseg szamit! A koporsoknak sincs zsebe..... Pihenteto-csendes ejszakat Nektek!

poepoe2017. május 30. 23:18

A tortenet, ami ihlette sem kisebb sulyu... A MŰ az altala idezett tortenetek szinessegetol, annak eletre keltesetol kepes AZZÁ valni... Erdekes ''latni'', hogy mi lehet a fejekben soraid ertelmezese alatt-kozben-utana... Koszonom, hogy megosztottad az inspiraciot..., igaz a hozzaszolasomat ez nem valtoztatta... ;)

(Semmi sincs veletlenul....)
Tisztelettel, csendben ujra fejet hajtok...itt....

1-9-7-02017. május 30. 22:32

Kedves Miklós
''Ne!
Na ne!
Hát nincs már itt egy ember se?'' de igen vannak és ha rólad szól versed és nem csak költői fantáziád műve akkor jobbulást kívánok szomorú de nagyon szép versedhez pedig szívvel szeretettel gratulálok Anikó

kovycs592017. május 30. 22:15

Van kedves barátom ember még itt, és ha kell nyújtja a kezét!
Rendkívül hatásos, remek versedhez tisztelettel gratulálok!
Laci

Shanti72017. május 30. 21:41

Hát itt fogynak el a szavak. Megdöbbentően gyönyörű.

Elise2017. május 30. 21:39

Ha nem lenne szomorú tartalma, formája miatt karácsonyfa-versnek mondanám! Szívvel olvastalak!
Elise

vargaistvanneel2017. május 30. 21:31

Döbbenet ez a vers kedves Miklós, mint ahogyan írod is.....
Köszönöm az őszinte sorokat, nagyon átéreztem. Ilyen állapotban a fül a szem nagyon éber és sok mindenre rá lát, hall az ember.
Elismerésem, tiszteletem hagyom!
Erzsi

szalokisanyi12017. május 30. 21:27

Kedves Miklós Barátom!
Döbbenetes alkotás: Sanyi

merleg662017. május 30. 21:11

Kedves Miklós! Az ember társas lény! De a végső útját, hogy átjusson az út túloldalára egyedül kell végigjárnia! Ez a sors iróniája, de egyben igazsága is, mert ebben legalább nincs szegény és gazdag. Megrázó versed szívvel, szeretettel és együttérzéssel olvastam: Gábor

anci-ani2017. május 30. 21:08

Drága Miklós, meghatottak nagyon versed sorai és az új érdekes forma szokatlan, de remek.... Amikor elolvastam a hozzáfűzött indoklást, mi késztetett a megírására ledöbbentem, elképzeltem a tragikus helyzetet, melyet akkor kénytelen voltál átélni és átérezni...
Nagy szívvel, szeretettel, együttérzéssel olvastam zseniális alkotásod:
Anci

Martonpal2017. május 30. 21:03

Megdöbbentő sorok.Az egyik ember teste,a másiknak a lelke agonizál és mindenütt az üresség s benne a tehetetlenség.Versed nagy hatással volt rám. Versedhez nagy szívvel gratulálok.Tisztelettel...attila

Zsuzsa03022017. május 30. 21:01

Kedves Miklós! Versed remekül felépített. Szép gondolataidhoz szeretettel, szívvel gratulálok!:) Zsuzsa

Dram2017. május 30. 20:59

Kedves Miklós!
Elgondolkodtató vég...
Megrázó és szívszorító.
Szívet hagyok tisztelettel; András.

M.Laurens(szerző)2017. május 30. 20:51

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

SzaipIstvanne2017. május 30. 20:47

Nagyon SZEP gondolatok, a magany a kornal is fajdalmasabb. De a ketto egyutt iszonyat. Volt benne reszem. Na, de nem rolam szol. A SZEP, tartalmas alkotashoz gratulalok. (szivvel)

donmaci2017. május 30. 20:40

Nagyszerű alkotásodhoz szívvel gratulálok: Józsi

maxika2017. május 30. 20:29

Szenzációs kedves Miklós!
Üdv:
Albert

Edeke2017. május 30. 20:20

De egy van! Mindig, he alkotsz....

pete572017. május 30. 20:12

Jaj ne!... A szívem belesajdult...
Olyan jól megírtad, hogy az ember kétségbeesik!
(Ugye, csak a kor beteg, nem te?!)
Elismeréssel hagytam szívet, kedves Miklós!
Margit

1957052520122017. május 30. 19:58

REMEK! A betegség felett győzedelmeskedni kell kedves Miklós.
Szívet hagyok versednél , Irén

Osel2017. május 30. 19:54

Elfogy az ember a vers végére.
Korunk tünete ez, valóban...

Különleges versedhez szívvel gratulálok!

uzelmanjanos9562017. május 30. 19:52

Hú ez nagyon kemény és fájdalmas, baráti szívvel:János

NoemiEniko2017. május 30. 19:40

Igen-igen olvastam volna tovább,sajnos vége lett.
Vagy nem? Remélem nem!
Szívem hagyom szeretettel,gratulálok!
Noémi Enikő

Evanna2017. május 30. 19:27

Jajkiáltásod talán nem késő még!
Szívvel olvastam - Evanna.

Demonboy202017. május 30. 19:00

Szép versedhez szívem hagyom :)

gelnadi-gabor2017. május 30. 18:48

Talán beteg a század, talán nem. Hiába nem akarom, változik. Együtt vagyunk, csak nem vesszük észre egymást. És persze szenvedünk. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

poepoe2017. május 30. 18:20

Persze ezt globalis ruhaban ;)

poepoe2017. május 30. 18:19

Jol nyakon ragadtad a lenyeget, kedvrs Miklos! Mar megint.... :)

''Ne, na neeee...mindent tudok: azazhogy semmit sem....??!''

kokakoma2017. május 30. 18:12

Nem hiszem,hogy kellene jelzőt írnom versedre. VERS!(amiben minden benne van) Gratulálok. János

Metta2017. május 30. 18:08

Nagyon igaz,megrázó sorok!
Fájdalmas szívvel olvastam soraidat!
Margit

Eleonora2017. május 30. 18:03

Torokszorító igazság.
Karnyújtással, tisztelettel, szívvel.
Nóra

pintyipontyi2017. május 30. 18:03

Csupa segítségért kiáltó rövid fájdalom.De igen! Tudomásul kell venni sok mindent!!!Ilyen az élet!!!

szombati2017. május 30. 17:29

Ebben a meglátásban
micsoda kilátások, és
sajnos milyen igaz!
Tetszik a vers szerkezete
is megleptél, de amolyan
ez már döfi mód!
Elismerésem!
Szívvel!
Szeretettel!
Tibi

Golo2017. május 30. 17:28

Átéreztem versed mélységét, kedves Miklós.

Szívvel és szeretettel: Radmil

B...yL...o2017. május 30. 17:25

Profilaktikára ösztönző, nagyon is humánus művedhez annyi segítséget tudok nyújtani Neked, hogy nagyszerű versed olvasva ''Nem megyek el szótlanul'' Melletted.Íme: itt a kinyújtott kezem.
Szeretettel:
László

Motta2017. május 30. 17:13

Elég ijesztő ténykép.
szivvel olvastalak
Motta

molnarne2017. május 30. 17:12

Nagyon szép, megható versedhez szívem hagyom gratulálok szeretettel:ICA

fiddler2017. május 30. 17:10

Kitűnő versedhez gratulálok, kedves Miklós!
Laci

feri572017. május 30. 17:05

Szomorú megrázó történet a betegségről, Végül magára marad az ember
Nagyon szép megható versed
Szívvel, szeretettel olvastam.
Feri

editmoravetz2017. május 30. 16:35

Kedves Miklós!

Megrázó kiáltás - XXI. sz. küszöbén? -
Ó!
Végre!
Csak még egyszer!
Hallgassátok meg e kiáltást!
Nyújtsuk hát segítő kezünket!

Emberek vagyunk! Még EMBEREK VAGYUNK!

Nagyon megrázott!
Szívvel-szeretettel baráti öleléssel gratulálok: Edit /5./

Kicsikinga2017. május 30. 16:30

Sajnos, jó az optikád!

rojamsomat2017. május 30. 16:22

Nagy tisztelettel, veled érző csodálattal olvastam kifejező versed, kedves Miklós!!!
Szeretettel,,Szívvel,,Tamás

Meroni2017. május 30. 16:19

Szeretettel és tisztelettel hagyok szívet remek versednél. Roni

adamne2017. május 30. 16:12

Elismeréssel, szívvel gratulálok drága Miklós.
Szeretettel: Manyi

kicsikincsem2017. május 30. 15:50

Nagyon valós ténykép...
Szívvel, tisztelettel gratulálok.
Icus

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom