Szerző
Vers

A verset eddig 99 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. május 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Vámfalusy Kis Imre

A keleti szélhez

A vaksötét és vad semmiből születtél.
Egy medve voltál, ami legyőzte a sast.
Nyugatra vérvörös felleget tereltél,
Kardoddal fésülted a kalászt s a nádast.

Amerre csak jártál, tűz hullott az égből,
S az ember leborult előtted reszketve.
Letérdeltél, s ő megfeledkezett az éjről.
Majd felkelt, meghajolt, helyeselt, engedett.

Visszatértél aztán a hosszú utadról,
De halandó szívét nem lehet elvenni.
S népek megfeledkezve akaratodról,
Kis szabadságukat nem hagyták elvenni.

Most még nagyobb felleget hoztál magaddal,
Öltél és kínoztál égő fájdalmakkal.
Majd elhoztad nekünk békés, csendes poklod,
Istenként nézett rád mélyen gyűlölt foglyod.

És a nép kiáltott: Uralmad gyönyörű s szép!
Áldott légy, dicső és szent százszor is! Örökké!

S mikor elmentél, nem maradt mostoha fiadnak reménység.
Szólítlak téged! Hová lettél, halhatatlan keleti szél?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2017. június 2. 18:08

Nagyon jó lett!
Szívvel,,Tamás

Motta2017. május 28. 08:48

Tetszik a versed.
szivvel olvastalak
Motta

Demonboy202017. május 27. 21:51

Szívet hagytam :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom