Szerző
Imrik László

Imrik László

Életkor: 24 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 82 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. május 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Imrik László

Töredékek

Szépen összeragasztva

Nos, akkor mondom...

Száz gondom is kisebb,
Mintsem terád gondoljak,
Mert, mit előbb szíved alatt,
Később öledben hordtál,
Rontásként tört fel
Fiatalkorom tavaszán.

Elnézésed kérem, de sajnos,
Én nem az vagyok, amit
Látni enged a nevem,
És hogy te ki vagy,
Azt én ma már
Találgatni sem merem.

Mutattál egy arcot,
Egy képet, amit elfordítasz,
És csodálod, hogy
Ez a marha ilyen gyorsan
Csak úgy továbblépett
Téged hátrahagyva.

Szükségtelen és sovány vigasz.
Én ne tudnám, angyalom?
Alkalom volt bőven,
Hogy helyrehozd hibáid,
Összeraktál, majd tönkretettél, de
A hűtlen élet nem az én asztalom.

Mára már nem maradt,
Csak homályos emlék,
Pogányok lakomája.
Mézből, borból bőven veszünk,
Portól piszkosan lepihenünk,
Önmagunkat zárva kalodába.

Értelmet leltem a
Múló időben, mely
Gyógyír lehet a fájó sebre,
De ha fiad felnő, majd
Mondd el neki, hogy mit,
És azt is, hogy miért tettem.

2017. május

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572017. május 20. 08:38

Szép emlékezésed László
Szeretettel olvastam.
Feri

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ