Szerző

Tóth Ibolya

Életkor: 40 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 54 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. május 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Tóth Ibolya

Gólya

Egy szép augusztusi napon
Velem nagy csoda esett,
ablakomon halk kopogás...
Lám... egy Gólya érkezett.

Testem nehéz, lelkem lázban,
alig bírtam mozogni,
Láttatok már ilyen csodát?
Hozzám akart bejönni.

Reám nézett szép szemével,
megszólított, ó, szegény!
Néked édes kincset hoztam,
hiába nem volt remény.

E naptól Te Anya leszel,
szíved töltse szeretet,
életed végéig vigyázd
s neveld jóra gyermeked!

Míg esendő, ne hagyd Őt,
soká lesz még erősebb,
anyatejjel tápláld sokat,
attól lesz majd testesebb.

Mikor lesz pár fogacskája,
tudod, lesz, hogy megharap,
csupán szeretetből teszi,
s nyoma annak nem marad.

Amíg lépte bizonytalan,
nyújtsd feléje két kezed,
meglásd... hamar elindul Ő,
s utol majd nem érheted.

Tanítsd Őt a szépre, jóra,
ápold lázas homlokát,
tápláld belé szereteted,
nyisd ki szíve kapuját!

Jól van, Gólya, úgy lesz minden,
add a poggyászt ízibe,
kíváncsi már nagyon szívem,
tedd hát le az ölembe!

Jól van, jól van, kis türelem,
eloldom a csomagod...
Lesz még idő, egész élet,
hogy a kezét foghatod.

Bomlik masni... kendő lehull,
ni-csak kit láttam meg Én?
Apró, puha, édes kis test,
hadd fogjam, az Istenért!

Az érzés leírhatatlan,
elszáll minden fájdalom,
azt, hogy Őt felnevelem,
Életemre fogadom!

Kinyílnak az apró szemek...
Enyém könnytengerben áll,
megérte hát ennyit várni,
Isten áldja madarát!

Bőre bársony, arca rózsás,
ujjacskája aprócska,
Édesanya, eme Élet
most már rád van utalva!

A feladat súlya oly nagy,
mégis büszkén vállalom,
hogy aprócska kis gyermekem
Magára sosem hagyom!

Hozzám háromszor szállt le
az Életpostás nagy madár,
hozott Nekem örökbe
két kisfiút s egy kisleányt.

Mikor látom, megköszönöm,
S könny szökik a szemembe ...
Hogy három augusztusi napon
hozta Őket ölembe.

Köszönöm, hogy Anya lettem,
három lurkót itt hagyott,
bearanyozzák a létem,
nő csak erre vágyhatott.

Édesanya... érzi... aki nem, megérti...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2017. május 21. 08:16

Szeretettel szívvel voltam,,,Tamás

Motta2017. május 15. 22:12

Érzi és megérti!
Szép versedet szivvel olvastam
Motta

kicsikincsem2017. május 15. 09:31

Szívvel olvastam versedet, gratulálok.
Icus

Meroni2017. május 15. 09:11

Gyönyörű érzéseket örökítettél meg versedben, őszinte tisztelettel és szívvel gratulálok. '' Édesanya... érzi... aki nem, megérti...'' Roni

1-9-7-02017. május 15. 09:04

Kedves Ibolya szívvel gratulálok boldogság versedhez Anikó

szombati2017. május 15. 06:45

Kedves Ibolya!
Én pedig, köszönöm,
hogy olvashattam!
Szívvel!
Figyelőmmel!
Szeretettel!
Tibi

hillailaszlo-ve2017. május 15. 00:44

Csodálatos boldogság!
Ilyet csak egy édesanya érezhet!
Nagyon örülök, hogy megosztottad velünk!
Versedhez szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ