Szerző
Driszkó Dóra Éva

Driszkó Dóra Éva

Életkor: 19 év
Népszerűség: 66 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 180 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. április 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

GR-333, Motyo01, rojamsomat, Szaksz_Vanessza, 1 láthatatlan tagunk

Driszkó Dóra Éva

Őszintén

Nem tudom, hogy milyen bűbájt használsz,
De ezzel néha lelkileg kasztrálsz.
Magam előtt csak lila s bíbor eget látok,
Fiatal mezőt, mit megfogott e "ronda átok".
Óvatosan táncol ott a szellő,
Ez a távoli fákat, a tájat körülölelő.
Vihart képezel a lelkemben,
Lángnyelveket a szívemben.
Hogy hogy jutottál oda, őszintén nem értem.
S hogy mit kéne most tennem, arról sincsen képem.
Illetve mégis. Csak az életem kissé labilis.
A szívemben elfoglalt helyed viszont globális.
Úgy "beszélek hozzád" erről,
Mintha te tehetnél mindenről.
Pedig semmit sem tettél,
Csak öntudatlan rabul ejtettél.

2017. március 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2017. április 7. 08:03

Gratulálok remek versedhez!
Szívvel,,Tamás

November22(szerző)2017. április 4. 18:39

@donmaci Köszönöm!

donmaci2017. április 3. 21:39

Szép vallomásodhoz szívvel gratulálok: Józsi

November22(szerző)2017. április 3. 17:04

@feri57 Köszönöm!

feri572017. április 3. 12:53

Szép vers, gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom