Szerző

Zsigmond Noémi

Életkor: 19 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 193 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. március 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Zsigmond Noémi

Elmondanám

Hogy mondjam el, hogy néha én is rettegek?
Engem is karon fognak rémítő vaskezek.
Engem is bánt, hogy nincs, aki szeretne,
Bár egy ember, kinek a szeme megtelne
Könnyekkel, ha arra gondol,
Talán elveszít egy szép napon.

Talán van valaki, ki rádöbben,
Hogy van élet a halál után.
Nem az élet megy tovább,
Nem én, nem te, sem senki más,
Csak eltévedt hangokként járjuk még az éjszakát.

Hogy mondjam el, hogy néha én is elmegyek
Azzal a gondolattal, hogy ma talán még megnyerek
Pár csatát, ha tegnap el is veszítettem mindent,
Mit foggal körömmel szorítottam magamhoz.
Hogy mondjam el? Nem mondom el...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2017. május 21. 09:15

Tetszik a versed. Különösen a cím és az utolsó sor ellentéte. Ha ilyen a környezet, nem is érdemlik meg! :) Ne mondd el! (csak így, nekünk!) Elismerésem és szívem hagyom soraid mellett - szeretettel: E. E.

donmaci2017. március 18. 16:49

Szép szomorú versedhez szívvel gratulálok: Józsi

Motta2017. március 17. 15:38

Szomorú, szép versedet szivvel olvastam
Motta

stapi2017. március 17. 15:02

Nagyon jó. Gratulálok!

feri572017. március 17. 14:12

Szép gondolataid, elgondolkodtatott, szeretettel.
Feri

Merluccius2017. március 17. 13:54

Szépen írtad meg. Főnix vagy. Bármi is ér új erőre kapsz!
M.

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ