Szerző
Váczi Csaba

Váczi Csaba

Életkor: 53 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 155 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Váczi Csaba

Kétszer húsz

Mit is írhatnék e szép márciusi napon most tenéked?
Miként is éltem meg a szélvészként elillanó húsz éved?
A türelmetlen várakozást, amivel vártuk életed,
Hópelyhek napfénytánca jelezte világunknak érkezted.

Igen, azon hópelyhek festették rád a való szépséget,
A szépséget, amit ma is megőriztél, s némi kétséget,
De tudd, nem kell félned a világtól, mutasd meg magad bátran,
Hisz benned minden, ami kell a varázshoz, bizony már megvan!

Írhatnám a rengeteg aggódást, és szorító félelmet,
A torkon akadt cukorkát, és a ma is látszó sebeket,
Ezernyi elszalajtott pillanatot, amin nem voltam ott,
Tudom, én vissza soha nem jönnek, mindörökre elhagyott,

Vagy inkább én pazaroltam el őket esztelen, hűtlenül,
Odadobtam őket a csalfa álmoknak minden ok nélkül,
A leckéd - élet, én megtanultam, és elkísér utamon,
Mivel még ma soha nem késő változtatni a holnapon,

A holnapunk még annyi, de annyi titkot rejteget.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


41anna2018. január 24. 20:40

Nekem szomorú. Szép. Melinda

elena152017. február 7. 18:30

Szeretettel olvastalak. Szép gondolat menet.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom