Szerző
Vers

A verset eddig 106 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Potholiczki Ákos

Bízni sosem

Mindannyian eljutunk egy pontra,
Ahol sorsunk ver minket félholtra.
Rálépünk egy útra, később egy újra,
S a semmiből támad egy sípszóra.

Bízni már sosem nem engedem,
Kialudt már lámpafényem.
Mind ez idáig mélyen tévedtem,
Azt hittem, mindig őt védtem.

Leszek még kincs másnak,
Míg a férgek nem találnak,
S továbbállok majd ismét,
Hogy elölről kezdjek egy misét.

Lelkemet kirabolták, megalázták,
Vérben forogva találták.
Inkább egyedül lépkedek utamon,
A sorsot többé nem kutatom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kicsikincsem2017. január 25. 11:53

Kell kutatnod... Szívvel gratulálok.
Icus

potholiczkiakos(szerző)2017. január 25. 10:15

Köszönöm a kedves szavakat!

Szaksz_Vanessza2017. január 25. 09:06

Szép, de szomorú vers. Örülök hogy olvashattam

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ