Szerző
Joó Endre

Joó Endre

Életkor: 73 év
Népszerűség: 34 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 210 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Joó Endre

Kinevet a sors

Fejem felett ludak húznak,
Kopog az éj, ordít a csend.
Ülök egy kövön, az életem talány,
Arcomba vág a hideg magány.

Didergek, fázok, messzire vágyok.
De földhöz köt a megszokás, mi átok.
Derengnek álmok, csodákat látok,
Életem egy ólomnehéz zálog.

Lépteim visznek tova.
Nem tudom, merre és hova.
Nem tudom, miért és kiért,
Harcolok egy nem létező hitért.

Ködben imbolyog a jövő.
Délibábos, hazug cselszövő.
Reménnyel kecsegtet, ígér,
De szűk marokkal mindent kimér.

Változtasd életed, repülj.
Hegyre mássz és menekülj.
Mellőz mindent, mi kényszer.
Nem élhetünk kétszer.

Ma fölvered a szürke port,
Holnap porként vígan repülsz.
Lelked fentről nevet - hiszed,
Itt ma semmire se viszed.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


JooEndre(szerző)2017. február 5. 12:56

Feldob figyelmed,
Szívem hálát viseltet
Dobog is gyorsan
@jocker:

jocker2017. február 4. 13:11

Érdekes, eme míves remeked, jó volt olvasni.
Elismeréssel, tisztelettel: jocker/Kíber/Feri

JooEndre(szerző)2017. január 31. 10:19

Köszönöm elismerésed.
Üdvözlettel Endre @Abraks_Anna:

Abraks_Anna2017. január 31. 00:15

Remek költemény! Szeretettel! Adri

JooEndre(szerző)2017. január 24. 20:34

Utoljára mi is repülünk, hogy hova szállunk azt senki sem tudja. Kár, hogy nem élvezhetjük.
Endre
@gelnadi-gabor:

gelnadi-gabor2017. január 24. 19:46

Fölverjük a port, de a por mindig visszahull. A lélek repül, a képzelet - ez a költő jussa. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

JooEndre(szerző)2017. január 23. 09:41

Köszönöm elismerésedet.
Üdvözlettel
Endre @egrizsoka:

egrizsoka2017. január 22. 19:45

Nagyszerű versedhez szeretettel, szívvel és figyelmemet hagyva gratulálok!

JooEndre(szerző)2017. január 22. 13:17

Köszönöm Tamás a gratulációt.
Endre @rojamsomat:

rojamsomat2017. január 22. 09:23

Gratulálok nagy szívvel kedves Endre!
Szeretettel,,,Tamás

JooEndre(szerző)2017. január 21. 18:18

Köszönöm az elismerésed.
Endre @HatosM: @kicsikincsem:

Törölt tag2017. január 21. 17:31

Törölt hozzászólás.

kicsikincsem2017. január 20. 13:32

Szívvel gratulálok kedves Endre.
Icus

JooEndre(szerző)2017. január 20. 10:23

Köszönöm érdeklődésedet.
Üdv Endre @111111:

JooEndre(szerző)2017. január 20. 10:21

Néha azért repülök. Köszönöm elismerésedet.
Üdv Endre @Kicsikinga:

JooEndre(szerző)2017. január 20. 10:19

Köszönöm Éva!
Kerüld is. Így a nyugalom honol lelkeden.
Üdv Endre @keva526:

keva5262017. január 19. 20:05

Igyekszem kerülni mindent, mi kényszer. ☺
Szenzációs vers!
Szívvel, Éva

Kicsikinga2017. január 19. 19:51

''Életem egy ólomnehéz zálog.''
Micsoda gondolat!

gelnadi-gabor2017. január 19. 18:59

Sokan érezzük így. Az életünk az út, amelyet végig kell járni. Nincs más élményünk, csak ez, tehát meg kell becsülni. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

1111112017. január 19. 16:49

''Változtasd életed, repülj.
Hegyre mássz és menekülj.
Mellőz mindent, mi kényszer.
Nem élhetünk kétszer.''
Remek mottó a Mára, odafigyelésre - cselekvésre sarkalló.Nagyon tetszik, szívet hagyok. Piroska

JooEndre(szerző)2017. január 18. 22:18

Kedves Gabriella!
Próbálom követni szavaimat, bár mindig van zavaró akadály.
Köszönöm, hogy olvastál.
Endre @Motta:

Motta2017. január 18. 21:12

Végülis csak biztató szavaidat kellene követned.
szép versedet szivvel olvastam
Motta

JooEndre(szerző)2017. január 18. 21:02

Szerencsére minden kényszer már mögöttem van. Már csak a mának élek. Örülök, hogy tetszett a vers. Endre. @editmoravetz:

JooEndre(szerző)2017. január 18. 20:59

Bár azt mondják tudok élni, de el kell ismernem, hogy néhány ólomtégla még a földhöz köt. Köszönöm, hogy olvastál. @Merluccius:

Merluccius2017. január 18. 19:28

Micsoda nagyszerű biztatás! Bár talán csak prédikálsz, vagy magadat biztatod, buzdítón, hogy lettedd ólmodat? Lendületes versed elgondolkodtatott! M.

editmoravetz2017. január 18. 19:24

Kedves Endre!

Mindegyik versszak külön is megállná a helyét.
Mondanivalódat jól összesűrítetted.

Ami számomra biztató:
''Mellőz mindent, mi kényszer.
Nem élhetünk kétszer.''

Szívvel gratulálok: Edit

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ