Szerző

Szabadi Zoltán

Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 222 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Szabadi Zoltán

Fekete-fehér

Fekete házakon
Fekete holló,
Kéményekből a korom,
Sötét a padló.

Hiába is mossa,
Mocskos a rongy is,
Újra bepiszkolja,
Gyászos a partvis.

Fekete ház előtt
Sötét az utca,
Távoli két végét
Koszos víz mossa.

A fekete falu
Minden ékkövét
Kis gonosz emberek
Hordják szanaszét.

Fekete az ország,
Fekete a nép,
Minden egyes nappal
Visszafelé lép.

Fekete világban
Egyre kevesebb,
Ami kicsit fehér,
Annak a nehezebb.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szabadizo(szerző)2017. január 21. 07:48

@kicsikincsem: köszönöm...

kicsikincsem2017. január 20. 13:51

Jól írod...

szabadizo(szerző)2017. január 19. 18:38

@111111: egyetértünk, szebb színesben, de van olyan hely, ahol hiába zárjuk szemeinket, akkor is szürkeárnyalatos minden.

szabadizo(szerző)2017. január 19. 18:36

@Kicsikinga: sokkal nehezebb, én is így gondolom. Köszönöm.

1111112017. január 19. 14:10

''Fekete világban
Egyre kevesebb,
Ami kicsit fehér,
Annak a nehezebb.''
Sokatmondóan használtad e két színt és soraidba nem is kívánkozik semmi, ami ''tarkítani'' tudná, pedig hiszem, hogy színesben szebb a világ... a versed tetszik,szívet hagyok. Piroska

Kicsikinga2017. január 19. 13:09

Nem tanácsos ''fehér báránynak'' lenni itt!
Remek vers!

Bocsánat, de egy betű lemaradt, és azért töröltem.

Kicsikinga2017. január 19. 13:08

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

szabadizo(szerző)2017. január 18. 19:52

@adamne: köszönöm az elismerő szavakat!

szabadizo(szerző)2017. január 18. 19:51

@FarkasGabi: köszönöm látó barátom. Megerősítés, nem vagyok egyedül.

szabadizo(szerző)2017. január 18. 19:49

@Motta: a világ sötét, sőt a jelek alapján egyre sötétebb. Becsukhatjuk a szemeinket és mondhatjuk, hogy körülöttünk minden szép és szivárvánnyal teli, de az szemtengely ferdüléshez vezethet 😉 megírtam az ideje kinyitni szemedben. De mindezek ellenére mi élhetünk színesen! Én is azt próbálom tenni.

adamne2017. január 18. 16:45

''Fekete az ország,
Fekete a nép,
Minden egyes nappal
Visszafelé lép.''
Jó verset írtál kedves Zoli. Sokatmondó. Szívvel gratulálok:Manyi

FarkasGabi2017. január 18. 15:22

Sokszor látom hasonlóan én is a mát! Szívvel gratulálok.

Motta2017. január 18. 09:14

Valóban mindent nagyon sötéten látsz, pedig muszáj keresni egy kis szineset is.
szivvel olvastalak
Motta

szabadizo(szerző)2017. január 18. 08:00

@saturday: egyetértünk, fontos ez a vers, sajnos mindig ott bujkálnak a leírtak közvetlen közel hozzám. Egyik versem sem hibátlan, de szeretem a velős kritikát, abból lehet építkezni, így kérlek oszd meg velem, milyen hibára gondolsz, hogy ne kövessem el ugyanazt még egyszer.

szabadizo(szerző)2017. január 18. 07:57

@norabora: köszönöm, ebben a versben tényleg a ritmusra koncentráltam.

szabadizo(szerző)2017. január 18. 07:56

@anci-ani: Nagyon köszönöm, a remény sosem veszik el, ebben igazad van, de nehezen feldolgozható az a tény, hogy mindenki mindent visz, magának harácsol, látom mindennap. Engem néznek ki, hogy én nem azt csinálom :) Szerintem ebből a helyzetből nincs kiút! Egy esetben lesz jobb, ha majd nem látok bele ezen dolgokba. Sajnos magasabb szintek már nincsenek ellenőrizve, azt csinálnak, amit akarnak, és ez nagyon nincs jól...

szabadizo(szerző)2017. január 18. 07:52

@Eleonora: nagyon köszönöm :) a kovászt is!

saturday2017. január 18. 06:19

Nem hibátlan - de jó - fontos vers. Jó, hogy föltetted.

norabora2017. január 18. 06:15

Nagyon szép szomorú vers. Tetszik a ritmusa is.

anci-ani2017. január 17. 23:15

Nehéz a ''fekete'' világban és ''fekete házak'' között az élet, de a remény nem veszhet soha el...
Szomorú versedhez szívet hagyok:
Anci

Eleonora2017. január 17. 22:07

''Fekete világban
Egyre kevesebb,
Ami kicsit fehér,
Annak a nehezebb.''

Valóban nem könnyű.
Annó én még oltottam meszet, mikor építkeztünk. Tettem félre egy kis ''kovászt'', Kemence függő, de szívvel adom.
Nóra

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom