A magyar vándor visszatér
Elindultam oda, hol él anyám s apám,
Hol kalandvágyó szívvel hagytam el
Egykor szép Magyar Hazám.
Mit hozott az új év, s mit ez a hideg tél?
Hazám, Hazám: Hűtlen fiad hazatér!
Otthonom, te jó Magyarország!
Hiába hívlak, hiába kérlek,
Most szakad nyakadba egy távoli
Bajtól megroskadt lélek.
S hiába fúj szembe velem a zord, hideg szél,
Kedves Hazám: E hűtlen fiad mégis hazatér!
Rab voltam, ki szabadon élt,
És valahogy mégse volt szabad,
Naphosszat tűnődött a Hudson mellett,
Hogy mi mozdul a Kárpátok alatt.
Mert nélküled sosem leszek boldog, se szabad,
Ó, Hazám: Végül mégis hazatért vándorló fiad.
2015. február 2.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
gabriella.kerek2017. január 12. 04:44
Gratulálok,szép vers!
csj132017. január 12. 00:24
Külön dícséretet érdemel a téma, a megvalósítás is:)
Örömmel, szívvel, lélekkel olvastam a csodálatos verset:)
Motta2017. január 11. 20:22
Szép versedet szivvel olvastam
Motta
kodrane2017. január 11. 17:40
Remek vers, szívvel gratulálok!