Szerző
Farkas Péter (tikkencs)

Farkas Péter (tikkencs)

Életkor: 38 év
Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 123 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Farkas Péter (tikkencs)

Tündér Topánka

Kipi-koppot dalol a lépcső:
Járását büszkén viselő,
tündért röppent az első
szintre. Ő belép egy szobába,
de tovább már nem viszi lába...

Pedig hallgatja Topánkáját
a visszhangzó födémen át
egy mellkason függő óramű,
aki ketyegve, gömbölyű
táncát járva, gyönyörű
szerelmének kopogtatna
vissza, de nyelvét nem tudja...
Így tolmácsot hív, ki fordítna
szívszóról tündéri topánra
és vissza, topánról szívszóra.

Az ódon folyosó idős professzora,
Kőpadló úr magáról állítja:
"tapasztalt utazó"
- Tatáról való -

Kőfaragó nemes keze
formálta a nemességre,
így került méltó helyre
az egyetemi épületbe,
hol tudósok koptatták őt,
avatták, mint habilitált mészkőt.
Szerzett egyetemi státusza:
a kővisszhangtan professzora.

Az óra pattanó rugója
sóhajt küld a kőpadlóra:
- Kedves Professzor Padló Kő!
- KŐPADLÓ! - mondta mogorván ő.
- Talán ismeri a topánnyelvet?
Ugye fordítana nekem egyet:
"Szeretem! Egyetlen Tündér Topánom!"
Kérve kérem, adja át a dobbantásom!

A tudós kő, gőgös kő, kinek szíve is kő
meghallgatta, s hidegen hagyta az epedő
szerelmes lüktető vallomása:
tudománytalan ritmusnak titulálta.

Kipp-kopp...
Dibb-dobb...
Ki itt...
Más ott...
Másutt dobban
egy ritmusban...
Mióta?
Azóta
így van.
Tündér Topánka
tán várja,
de nem tudja,
hogy egy kicsi óra
hajtóműve halkan
mindig kattan,
de mikor más nem hallja,
hangosabban üt miatta.

***

Ahogy telt, múlt az idő,
Topánkára lelt egy cipő.
Most már párban kopogtatnak,
Jobb a balnak, bal a jobbnak,
Váltott párban összebújnak,
békességben együtt kopnak.

Az órát a hordozója,
óh, már nem hordja.
Mellkasáról leemeli,
fiók mélyére rejti.

Lánc csörren a záródó bútorban...
- A magány rablánca, vagy más is van?
Válaszolj, te szellem! Sorsom, ne kímélj!
Öld meg rugózó szívemet, őrült éj!

A szekrény űrjében a némaság neszel,
a saját láncának csörgése zaklatta fel.

Csirr-csörr...?
Hangot csaló,
csalót halló
Gyöngysor
simogató
csókot lehel az óraláncra...
Mióta vár egy órányi románcra!

Rálelt,
és azóta
így van.
Gyöngyágyban átölelt
kicsi óra
hajtóműve halkan
sosem kattan.
Hogy párja mindig hallja,
hangosabban üt miatta!

Sopron, 2017. január 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


tikkencs(szerző)2017. január 19. 23:38

@Csendhangjai: Kedves Klára! Köszönöm kedvességedet és bizalmadat - majd igyekszem :)
Péter

Csendhangjai2017. január 19. 15:41

Azt hiszem, jobb lesz, ha figyelőmbe veszlek, - máskor is szeretnék olvasód lenni!
Szívvel:
Klára

tikkencs(szerző)2017. január 13. 23:10

@Kicsikinga: Kedves Kinga! Nagyon köszönöm, hogy megtiszteltél és mosolyodat fakaszthattam.
Péter

Kicsikinga2017. január 12. 16:23

Hálás mosollyal az arcomon, olvastam, ezt a bájosan kedves kis mesét, vagyis a legigazabb valóságot!

tikkencs(szerző)2017. január 11. 22:19

@rojamsomat: @joco57: @111111: @gypodor: @donmaci:
Kedves Barátaim! Öröm számomra, hogy újra itt lehetek közöttetek. Valóban egy év eltelt, de nem hiába. Amikor elköszöntem Tőletek, említettem, hogy néhai barátom kérését teljesítve a világ faanyagairól szóló szakkönyvet (Földünk ipari fái) elkészítjük a szerzőtársakkal. A hosszú munka befejeztével még 2 hónapig nem voltam képes a versek olvasására sem. Aztán karácsony környékén a könyvespolcról levettem néhány erdélyi antológiát, újra élveztem a szebbnél szebb műveket. Ezután fejeztem be a Tündér Topánkát.

Nagyon köszönöm mindannyiótoknak, hogy ily örömmel fogadtatok! Volt, akinél már én is újra jártam, de még sok a pótolni valóm, mert bizony rengeteg gyönyörűséget írtatok közben.
Szeretettel: Péter

donmaci2017. január 11. 21:15

Nagyon jó versel jöttél vissza! Szívvel viszem Józsi :)

gypodor2017. január 11. 18:12

Kedves Péter! De jó hogy előkerültél itt a Poeton bő egy év után. Gondolom, túl vagy a nagy munkádon! Szép verssel jelentkeztél újra. Olvasom...olvasom, s valóban, ez Te vagy Tündéri Topánkáddal.
Tetszik.
Szívvel olvastalak, de most újra nekiállok.
Gyuri

1111112017. január 11. 11:29

''Rálelt,
és azóta
így van.
Gyöngyágyban átölelt
kicsi óra
hajtóműve halkan
sosem kattan.
Hogy párja mindig hallja,
hangosabban üt miatta!''
Különleges, mondhatni ''ódon'' hangulatot hordoznak a szavak alkotásodban, de az érzés, amit közvetít, örökkön szép.Jó újra köztünk látni Téged kedves Péter, szeretettel, szívesen olvastam versedet. Piroska

joco572017. január 11. 10:45

A vers különleges szerkezete, szóhasználata magával ragadott!
Minden hangot hallottam!
Gratulálok!
Szívvel, Jocó

rojamsomat2017. január 11. 09:51

De kedves, és sokat mondó vers kedves Péter!
Gratulálok remekedhez!
Szívvel,,,Tamás

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ