Szerző

Mészáros Ádám

Életkor: 20 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 110 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Mészáros Ádám

Pompidou

Franciára Francia

Lágyan sóhajtva belőlem,
A nyári nap már kelőben.
Ő maga sem tudott róla,
Mily díszes e papi stóla.

Mely mint a lágy, meleg szellő,
Végigsimul lelkemen,
Ő a sasszézva szökellő,
Képzeletbeli kedvesem.

Ha előttem áll, létezik?
Vagy csak káprázik a szemem?
A bennem rejlő lélekig
Így elérne? Lehetetlen.

Beletemetkezem azon
Valótlan realitásba,
Hogy jövőmet én szabom
Tehetetlenségből felállva.

Így hadd hallja hát hetedhét!
Keresem lelkem rejtelmét,
Hogy megértsem az ő nyelvét,
S a nap végén nyugodtan feküdjek le Melléd!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


csj132017. január 9. 01:35

Gratulálok eme vágyakozással teli vershez!

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ