Szerző
Szalánczy Kamilla

Szalánczy Kamilla

Életkor: 23 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 144 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Szalánczy Kamilla

Reggel az erkélyen

Már olyan régóta fáj ez a szürke kép,
Hogy még mindig nem látod, milyen szép
Lehetne. Nem kellene, hogy fájjon,
De mélyre szúr a kés, és rohadtul fáj látnom,
Hogy örökké mást szeretnél, de mégis,
Mert fontos vagy, a fájdalmad az enyém is,
Még ha Te nem is osztozol enyémben.
Mert gyenge nem lehetek, tolom keményben,
De ha szemedbe nézek, már ott van az elmémben
Minden átsírt éjszaka. És fáj minden reggel illata,
Hogy nem oszthatom meg Veled sem a látványt,
Ahogy ébred a város. Egyszerű ábránd,
Minden, mit takar ez a rohadt, mély érzelem.
Soha nem létezett, csak én képzelem
Minden éjjel kezedet a kezembe.
Egy béna kis vers becsúsztatva zsebembe,
Ennyi, ami valódi.

Miskolc, 2014. április

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Marych2017. január 6. 16:01

jóóóóóóóóó marych

electra(szerző)2017. január 5. 09:59

köszönöm szépen mindenkinek!
Kamilla

rojamsomat2017. január 5. 07:45

Szomorkás versed nagyon tetszik!
Hozz még, élet vidámat!
Szívvel,,Tamás

m.falvay2017. január 4. 20:16

Szép , szomorú vers, és remek bemutatkozás
Szívvel Miki

RajosM2017. január 3. 22:42

Érzelmes versedhez szívvel gratulálok!

Máté

A.Lili2017. január 3. 22:10

Gyönyörű. Gratulálok nagy szeretettel! Lili

Merluccius2017. január 3. 21:44

Aj, de érzékletes számomra! Köszönöm! M.

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ