Szerző
Vers

A verset eddig 171 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (15)

Székelybői J. Sándor

Cirkáló gondolatok

az otthontalan lelkek süppedése körül nő a hó.
e ködös világban a hit, mind az időutas, jár-kel a nagyvilágban,
fényét ontja a fagyos világra.

a pásztorok lassítják léptüket
vég nélküli uradalmakon át, ott, ahol
a hit nélküliek akarnák, de megtérnek,
mint egy régi mesében a lelenc, aki
az övéihez visszatér, mint ahogy a
a három bölcs is a jászolhoz ér.
a bölcsek is inogva hallgatnak,
fáradtak Ők is a hosszú út miatt.

hogy vesztettük el a magától érthetőket?
hogy veszíthettük el hitünket
a mindennapi hajnalok érkezésébe?
és hogyan bocsájthattuk árverésre
folyton a felebaráti szeretetet,
az ígéretektől kiürített telek
kupeceinek zsibvásártereibe?

a mindenség szélében dúló viharokon át
lovasszánok érkeznek.
a föld a kereszt nélküli századok
költőinek tavernájává változik.
mi is indulunk, hogy a fényt megtaláljuk,
és hogy hirdethessük a teljességet.

és megénekeljük a sorstalan felhők közt
tanyázó szárnyas lovak szomorúságait.
énekeinkbe foglaljuk, a fenyőillatú párába,
az égi jelekben megjósolt,
a vétkeinkért megkínzott, mennyei küldött
világosságot keltő születését.

díszkísérete a rímfaragóknak
csendben elvonul az enyészet felé,
onnan nem térnek már meg,
de utánuk megmarad a fény egyenletessége,
és a költeményeik, ami káprázatossá teszi a havazást!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


vargaistvanneel2017. január 13. 17:21

Elismerésem kedves Sándor!
Szívvel, szeretettel olvastalak
Erzsi

zelgitta12017. január 11. 13:04

A harmadik kérdő szakasz még sokáig visszhangzik bennem, bizonyára...Vajon elég- e kapaszkodónak a költemeny? Pillanatnyilag talán..., ez a költő '' szerencséje''...
Üdv,
Brigitta

zelgitta12017. január 11. 13:02

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

M.Laurens2017. január 7. 09:41

Figyelemreméltó vers, kedves Sándor: szívet hagyok érte!
/ Miklós /

szaby302017. január 6. 14:03

Nagyszerű alkotás,tartalmas mondani valóban gazdag szép emlékezés,gratulálok.

Andicsek2017. január 5. 20:16

' onnan nem térnek már meg,
de utánuk megmarad a fény egyenletessége,
és a költeményeik, ami káprázatossá teszi a havazást! ''

Elgondolkodtató és tartalmas alkotás..,meghatóan szép emlékezés , kedves Sándor!
Őszinte tisztelettel és szívből gratulálok: andi

montor2017. január 5. 08:30

Szépsége és mondanivalója okán versed minden sorát idézhetném.
Nagy hatással volt rám, szívvel olvastam.
Eszter

Motta2017. január 4. 20:46

Nagyon jó gondolatok egy szép versben.
szivvel olvastalak
Motta

lantgyorgyi32017. január 4. 18:41

Nagyon szép, színes, elgondolkodtató költői képek, Köszönöm,gratulálok nekem is bolyongó lelkem szeretetével.
POET Öleléssel Györgyi

1111112017. január 4. 15:47

''...és megénekeljük a sorstalan felhők közt
tanyázó szárnyas lovak szomorúságait.
énekeinkbe foglaljuk, a fenyőillatú párába,
az égi jelekben megjósolt,
a vétkeinkért megkínzott, mennyei küldött
világosságot keltő születését.''
Nagyon szépen tettél hitet a költészet oltárán, szeretettel hagyok szívet. Piroska

adamne2017. január 4. 14:51

Szívvel, szeretettel gratulálok versedhez kedves Sándor.
Üdvözlettel:Manyi

rojamsomat2017. január 4. 11:58

'' a mindenség szélében dúló viharokon át
lovasszánok érkeznek.
a föld a kereszt nélküli századok
költőinek tavernájává változik.
mi is indulunk, hogy a fényt megtaláljuk,
és hogy hirdethessük a teljességet''

Szép gondolat remek vers, jó volt ''cirkálni'',veled kedves Sándor!
Figyelmes Szívvel,,,,Tamás

kicsikincsem2017. január 4. 11:21

Szívvel gratulálok.
Icus

dvihallyne452017. január 4. 10:57

Nagyon szép soraidhoz szívvel gratulálok! Üdvözlettel:Sarolta

Kicsikinga2017. január 4. 09:15

Nagyon szívesen ''cirkáltam'' a gondolataiddal együtt!

Metta2017. január 4. 06:26

Kedves Sándor!
Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok!
Margit

gypodor2017. január 3. 21:09

'' megénekeljük a sorstalan felhők közt
tanyázó szárnyas lovak szomorúságait.
énekeinkbe foglaljuk, a fenyőillatú párába,
az égi jelekben megjósolt,
a vétkeinkért megkínzott, mennyei küldött
világosságot keltő születését''
Nagyon szép vers! Tetszik. Szívvel gratulálok.
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom