Szerző
Vers

A verset eddig 137 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. december 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Potholiczki Ákos

Vereség

A gyötrelem, mely mélyen fortyog bennem,
Folytonos kínzó förtelem érződik mélyen,
Egyezséget kötöttem, a boldogság kosara éhen.
Ott vagyunk egy képen, régi és életlen,
Nem véletlen, hogy elengedett éppen.
Nem szépen, csak épen, így képzelem.

S tudatom veled, önkényes tudatom,
A hatalom az enyém, és soha nem adom,
Végtére akarom, elgyengült vénás alkarom
Engedi még, hogy kinyissam végső borom.
Feledi rég, s a fájdalom szigete, ahol lakom.
Gondolkodom, a nevét hangosan ordítom,
Minden ellenére, szívem feléd fordítom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


potholiczkiakos(szerző)2017. január 5. 20:18

Köszönöm szépen!

gypodor2016. december 31. 11:29

A düh szokott fortyogni, a gyötrelem alattomosabb...
Elgondolkodtató a vers!
BÚÉK!
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom