Hegedűs Emese

Hómalackarácsony

1.

Karácsonynak éjszakáján
Csillagfény jár mesék táján.
Fel is készül Hómalacka
Karácsonyi nagy kalandra.

Búcsút vesz most Rózsikától
És rózsaszín nyolc fiától,
Disznóólból kikerülve
Megy az égbe felrepülve.

Északra tart, játékgyárba,
A Télapó hívására,
Télapónak van szüksége
A disznó segítségére.

2.

A jó öreg így fogadja:
- Jó, hogy jöttél, Hómalacka!
Szánhúzóimnak betett ma
A rénszarvas-influenza.

Ugorj be, úgy kérlek kérve
A rénszarvasok helyére!
Segíts nekem, ne legyenek
Ajándék nélkül gyerekek!

Hómalacka hajlik szóra,
Fogja magát a szánkóba,
A Télapó ül a bakra,
Így szállnak fel a magasba.

3.

Csengő csendül, merre járnak
Ajándékok földre szállnak,
Öröm ez a sok gyereknek,
Kik a "szarvason" nevetnek.

Elhagyják a város szélét,
Elérik az erdő mélyét,
Hol állatok s meselények
Kapnak ajándékot, szépet.

4.

Elérnek egy kopár tájra,
Ott lelnek egy fenyőfára.
A vén fenyő bánatában
Tölt karácsonyt magában.

Nincsen ott más, csak ő maga.
Ekkor nagyot sóhajt a fa:
- Minden évben azt kívánom,
Legyen másként a karácsony.

...Azon vagyok, hogy segítsek -
Szól a malac - de a díszek...
Erre, mint egy fény-varázsra,
Megjelenik Hólabdácska.

Hómalacka s Hólabdácska
Díszt varázsolnak a fára.
Válik fa kedve boldogra,
Lett belőle karácsonyfa.

Akkor köré sereglenek
Az állatok s az emberek.
Hol a fának és egymásnak
Boldog karácsonyt kívánnak.

5.

Mosolyog a vén Télapó
- Ez a kép oly megnyugtató,
És miért segítettetek,
Ajándékot adok nektek.

Nem habozik Hólabdácska,
Befogja magát a szánba,
Télapóval visszaszállnak,
Elérik a játékgyárat.

Szép sálat kap Hómalacka,
Nyakába lett felakasztva.
Télapó szól: - Hólabdácska,
Neked itt egy varázspálca.

A malacok felrebbennek,
Télapótól búcsút vesznek,
A karácsonyt jó melegben
Otthon töltik szeretetben.