Szerző
Regenyei Rebeka

Regenyei Rebeka

Életkor: 17 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 92 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. december 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Regenyei Rebeka

Mozdul

Két szonáta közt alszom magam a valóságba.
Percek alatt költöztem egy másik életbe,
mégis kopogtatja a vállamat a múlt,
mint valami bizarr esőcsepp a tornácon.
A szőnyegen korcsolyáznak az ujjaim
pont úgy, ahogy a morfémák a klaviatúrán.
Most minden kusza, most minden elveszett,
de majd ocsúdik ez a nézet is.
Majd ocsúdik, ha vége lesz,
majd ocsúdik, ha felkelek -
az álmaimba.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2016. december 8. 16:20

Jól ábrázolod félelmed!
Kiírni mindig kell, mi bánt!
Szívvel,,,Tamás

Csendhangjai2016. december 8. 16:16

Kedves Rebeka!

Örülök, hogy találkoztam verseddel!:)

Szívvel, szeretettel:

Klára

Motta2016. december 8. 15:48

Talán az lenne jobb, ha a valóságban ocsúdna. Érdekes sorok, szivvel olvastalak
Motta

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ