Szerző
Barnaby

Barnaby

Életkor: 55 év
Népszerűség: 167 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 324 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. december 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (25)

Barnaby

Utolsó nyár

Emlékszem, akkor igazi nyár volt,
és olyan könnyű lepkék szálltak,
amikor jöttem el, s félútról
még visszaintettem apámnak.
Könnyes volt neki is a szeme,
kezemben maradt tenyere érintése.
Utoljára láttam Őt. Utána megállt az idő,
megállt a szívverése.
Eltelt nyárból is vagy kéttucatnyi.
Próbálom emlékeimben felkutatni
az utolsó szavakat. "Ne csinálj ebből gondot,
lesz ez még úgyse!"
Mondta mindig, ma mintha hallanám is.

Most itt állok sírod fölött,
minden olyan banális,
érthetetlenül ostoba.
Remélem, ott fenn az égben,
túl a földi, messzi kéken
sorsod többé nem mostoha.
Azért szólhattál volna, mielőtt elmész.
Bár tudom, sokat nem beszéltünk soha.
Mert minek a szó, ami nyilvánvaló és igaz.
Lenne inkább "sok az alja" a beszédnek,
csak folyna, mint a "fehér-cselédek"
csücsöri ajkairól az ima.
Mindent jó lenne hallani ma.

Látom, ott szállsz a színes pillangók között,
lelkeden selyemkabát.
Tested nem nyúzza a föld sem tovább,
és tudom, hogy semmid se fáj.
Fogod a lányod kezét,
Te mosolyogsz, látom apám!
Már ketten repültök a fényeken át
a boldog angyalok közé.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kicsikincsem2016. december 8. 10:39

Szívvel olvastam az emlékezést, gratulálok.
Icus

berenyi.klara2016. december 8. 09:42

Nagyon szép, megható vers édesapádról.

gypodor2016. december 8. 09:16

''Fogod a lányod kezét,
Te mosolyogsz, látom apám!
Már ketten repültök a fényeken át
a boldog angyalok közé''
Nagyon szépen megírtad! Gyönyörűen fájó emlékező vers! Szívvel olvastalak. Gratulálok.
Gyuri

Zsuzsa03022016. december 7. 22:09

Megható, fájdalommal teli, emlékversedhez szívvel gratulálok. Megkönnyeztem. Zsuzsa

Nichi-ya2016. december 7. 16:05

Fájdalmas, nagyon megható alkotásod szívvel olvastam.

Törölt tag2016. december 7. 08:34

Törölt hozzászólás.

1111112016. december 7. 08:30

''Azért szólhattál volna, mielőtt elmész.
Bár tudom, sokat nem beszéltünk soha.
Mert minek a szó, ami nyilvánvaló és igaz.
Lenne inkább ''sok az alja'' a beszédnek,
csak folyna, mint a ''fehér-cselédek''
csücsöri ajkairól az ima.
Mindent jó lenne hallani ma.''
Szinte beszélgetsz édesapáddal, figyeld, hiszem , hogy mosolyog és bólogat szavaidra.Nagyon mély érzésű vers, szívet hagyok. Piroska

Csendhangjai2016. december 6. 21:23

Megkönnyeztem emlékeidet.... ismerős érzés!

Szívvel:

Klára

uzelmanjanos9562016. december 6. 20:40

Fájdalmasan szép, emlékversedhez, szívvel gratulálok:János

Kicsikinga2016. december 6. 20:05

Jaj, ez a gyönyörű versed,nagyon megérintette a szívemet!

dvihallyne452016. december 6. 19:19

Szívvel olvastam megható emkékezésedet! Sarolta

rojamsomat2016. december 6. 17:24

Szívszorító, szép emlékversednél szívet hagyok,,,,,Tamás

M.Laurens2016. december 6. 15:05

Szívet hagyva gratulálok csodálatosan szép emlékversedhez!
/ Miklós /

church732016. december 6. 14:45

Megható, gyönyörű emlékvers! Üdv.: Zoli/Church

PiszarEva2016. december 6. 13:33

Megrázó emlékezésed, meghatódva olvastam!
De gyönyörűen írtad meg!
Szeretettel gratulálok!
Éva

jade10232016. december 6. 12:55

Kedves Barnaby!
Fájdalmasan szép emlékezés!
Szívvel olvastam megható soraid!
Margit

Dram2016. december 6. 12:44

Szép versben emlékezel.
Tisztelettel, szívvel olvastalak; András.

ediars2016. december 6. 12:31

Gyönyörűen megírt, szép gondolatok.Szívet hagyok.

anci-ani2016. december 6. 11:11

Meghatóan szép szomorú emlékező versedhez szívet hagyok kedves Barnaby!
Üdv. szeretettel:
Anci

Golo2016. december 6. 10:36

Utoljára láttam Őt. Utána megállt az idő,
megállt a szívverése.
Eltelt nyárból is vagy kéttucatnyi.
Próbálom emlékeimben felkutatni
az utolsó szavakat. ''Ne csinálj ebből gondot,
lesz ez még úgyse!''
Mondta mindig, ma mintha hallanám is.

beleremegett a lelkem, amíg olvastam versed. Valahogy hasonlóan maradtam egy szál magamra.

Szívet hagyok fájdalmasan szép versedért: Mila

Motta2016. december 6. 10:24

Szomorú, szép emlékezésedet szivvel olvastam
Motta

Ahita2016. december 6. 10:20

Nem könnyű megszólalni, nem könnyű, mert úgy igazán megszorítottad a szívem ezekkel a mélységes mélyről feltörő szeretet sorokkal!!!

''Azért szólhattál volna, mielőtt elmész.
Bár tudom, sokat nem beszéltünk soha.
Mert minek a szó, ami nyilvánvaló és igaz.
Lenne inkább ''sok az alja'' a beszédnek,
csak folyna, mint a ''fehér-cselédek''
csücsöri ajkairól az ima.
Mindent jó lenne hallani ma.''

Igen, lenne, bár csak lenne valamennyi belőle itt, velünk, ...de marad a kitörölhetetlen hiány, míg élünk...
Szívem itta versed egy kicsinyke sarkában, hogy a többieké is ideférjen:):):)
Szeretettel, Éva

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ