Szerző
Müller Márta

Müller Márta

Népszerűség: 117 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 321 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. november 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Müller Márta

Időcsúszás

Száz lovas áll a
Határon, ezer évet
Késtünk, atyafi,
Túlról lovasrendőr szól,
Migránsnak nincs helye itt!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lilapetunia(szerző)2016. november 15. 15:55

@111111: @gypodor:
Kedves Piroska és Gyuri,
örülök a szavaitoknak és a szíveiteknek, nagyon szépen köszönöm,
szeretettel:
Márta

gypodor2016. november 15. 12:16

VETTEM! Nagyon jó!
Szívvel
Gyuri

1111112016. november 15. 09:34

Elgondolkodtató üzenetét közvetíted a ''történelemnek'' kedves Márta, szívvel: Piroska

lilapetunia(szerző)2016. november 14. 22:27

@Ahita:
Kedves Èva,
sok kérdésem van ehhez a témához, de azt hiszem, hogy nem ez a megfelelő fórum (ránéztem a Nyelv és Tudományra is), ezért ezt most itt nem folytatom.
Szeretettel üdv:
Márta

lilapetunia(szerző)2016. november 14. 22:24

@molnarne:
Kedves ICA,
nagyon szépen köszönöm szavad is, szíved is.
Szeretettel:
Márta

Ahita2016. november 14. 21:28

Kedves Márta! Nem egyszerű röviden válaszolni, ezért ha nem haragszol emlékem szerint 2012-ben a Nyelv és tudomány online oldalára föltett írásaim közül egyből tennék ide egy rövid részletet.

„...'Az M-alakú jellel ellátott Székelyháton kiásott szobrocska jó 2,000 évvel megelőzi a mezopotámiai ugyanilyen vallási jelképpel ellátott leletet. Ugyanilyen szobrocskák előkerültek Egyiptomban is. A Krétai, Mezopotámiai, Kárpát-medencei, Egyiptomi népek írásának azonosságát a nemzetközi orientalista szaktudomány elismeri. (A rovás, s a vele hasonló státuszú Ulfilas féle rúnák Közép-Ázsiától egészen Kárpát-medencéig ismert, használt) Párizsi nemzetközi orientalista konferencia kimondta: A Kárpát-medence, Mezopotámia,Kréta, a görög szigetek és területek, valamint Egyiptom őstelepes népe nem egymástól származott, hanem egy ősnép egymástól elvált tagjainak tekinthetők, tehát testvérnépek, akik aktív gazdasági, kulturális kapcsolatot tartottak fenn egymással. Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) ''A Királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok''... Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk. Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a ''sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb'' John Rawlinson(angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásunkat használta a sumir írásjelek megfejtésére. A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb, nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek racka juh, komondor, kuvasz, rideg marha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között a magyarságnak vannak a mai napig úgy, hogy nálunk egyszerre valamennyi megtalálható, és őshonos! Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta: ''1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. (Hiába)A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török ''unokaöcs'' fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni azonos, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.'' A sor kifogyhatatlan!...''

Attila bizony nem csak erre járt, hanem szinte az Atlanti partoktól belső-Ázsiáig, északról és délről jól behatárolható ugyancsak óriási birodalmat vezetett, tartott fenn, és fantasztikus érzékkel irányította a mai Buda környékéi általa is tudott, ismert ősei kissé romos városába –Szikambriába, mint birodalmi központba(szikemberek, székelyemberek)
A hunok az Ázsiai szkíta-kusánok rokonnépeként, velük megküzdve vették át a vezetést a térségben. Valóban, jól tudod éltek itt kelták, mellettük a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén pannon magyarok,(akiket a rómaiak bizony több mint negyven évig nem tudták a birodalmuk igája alá hajtani:):) és keletebbre szkíták, a mai székelyek. Nem véletlenül a német a bajort nem tartja ''fajta tiszta'' németnek, mert amikor a Rajna vidékén élő keltákat északról germán betörések veszélyeztették, szkíta harcosokat telepítettek a pannonok a Kárpáti szkítiából védelmükre, akik ott szépen keveredtek keltákkal, aztán a későbbi germánokkal is. Ezért aztán nem is volt olyan idegen Szent István királyunknak a szép bajor Gizella:):):)
Nem folytatom, tudnám hetekig:):), mert élvezem, szeretem, hiszem…és a kutatási eredmények igazolta közel 40 ezer évig azonos arányban fellelhető 0-A-B és AB-sek közé Árpádékkal megérkezik végre egy kis Keleti B vérfrissítés ( Dr Nagy Ákos szerológus 2000 Sydney - A vércsoport jelentősége az magyar őstörténet kutatásban)
Azaz nem jöttünk mi sehonnan:)
Szeretettel üdvözöllek, Éva

molnarne2016. november 14. 20:28

Nagyszerű sorok szívet hagyva gratulálok:ICA

lilapetunia(szerző)2016. november 14. 17:46

@Ahita:
Kedves Èva!
Nem tudom, hogy mire alapozódik ez az ''eleinek ősi föld''-je, talán arra, hogy Attila kíséretében már jártak errefelé?
Tudomásom szerint az Àrpád vezette törzsek vándorlása több száz éven keresztül tartott, valahonnan Mongólia környékéről idáig, nem utolsósorban azért, mert egyes helyeken hosszabban időztek -- minden valószínüség szerint egyes ágak itt-ott ottmaradtak.
(Mellesleg, fogalmam sincs, milyen papírokkal tudták volna igazolni ezt az igényt az ősi földre, de nem akarom elviccelni a dolgot.)
Ezen a területen, mint a Római Birodalom több határvidékén, szláv és kelta törzsek éltek évszázadokon keresztül, ha a történelmi ismereteim elég frissek.
De örülök a hozzászólásodnak, hiszen sok ember sokféleképpen gondolkodik, és az a jó, ha ez kulturált körülmények között tud találkozni egymással.
Köszönöm tehát a szavaid és a szíved,
szeretettel:
Márta

lilapetunia(szerző)2016. november 14. 17:35

@kicsikincsem: @adamne:
Kedves Icus és Manyi!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásotokat és a szíveket,
szretettel:
Márta

Ahita2016. november 14. 15:43

Hmm..., azért azt le kell szögezni, bő ezere évvel ezelőtt szerencsére nem migránsokat, hanem végre a hazatérőt, eleinek ősi földjére megérkezőt várták, fogadták eget rengető örömmel hosszú várakozás után a lármafák üzenetei, és a ősz öreg, szinte teljesen vak rabonbán:):), aki térde hullva köszöntötte Árpád lovasait, népét:):):)
Szív szerint, kedves Márta, így olvastalak:), szeretettel, Éva

adamne2016. november 14. 13:49

Nagyszerű sorok.
Szívvel gratulálok drága Mártikám.
szeretettel: Manyi

kicsikincsem2016. november 14. 11:22

Sokatmondó sorok. Szívvel gratulálok.
Icus

lilapetunia(szerző)2016. november 14. 09:58

@Metta: @lejkoolga: @Anida: @schvalmrozsa:
Kedves Margit, Olgi, Andi és Rózsa!
Igazán örülök, hogy eljutott hozzátok ez a kis tanka, nagyon szépen köszönöm a hozzázólásotokat és a szíveiteket.
Szeretettel:
Márta

schvalmrozsa2016. november 14. 09:51

Mély gondolatok. Szívvel olvastam: Rózsa

Anida2016. november 14. 09:30

Mint mindíg lényegre törő vers.
Szívet hagyva gratulálok versednél:Andi

lejkoolga2016. november 14. 07:10

Mindig rácsodálkozom egyedi gondolkodásmódodra, kedves Márti!
Most is nagy szívet hagyok szeretettel: Olgi

Metta2016. november 14. 07:03

Kedves Márta!
Nagyszerű sorok!
Szívvel!
Margit

lilapetunia(szerző)2016. november 13. 22:59

@Kicsikinga:
Örülök, hogy olvastál, kedves Kinga,
szeretettel:
Márta

Kicsikinga2016. november 13. 19:46

Hűha!

lilapetunia(szerző)2016. november 13. 19:15

@editmoravetz:

Nagyon szépen köszönöm, kedves Edit!
Szeretettel:
Márta

editmoravetz2016. november 13. 19:13

Huha!

No lám!

Szívvel-szeretettel küldöm gratulációmat!

Edit (1.)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom