Soós Viktória

Hozzád húz valami

A könnycseppem festi vérvörösre, a múló éjszakát,
Nem hallok már mást, csak a halál halk szavát,
Nem akarlak elveszíteni, ezt mindig tudnod kell,
De könnyeimet hullajtani, fáj minden éjjel

Hát kérlek most figyelj rám, ez én vagyok nem más,
Látod már az égen, az ezer villanást?
Az egyikben majd ott lesz az utolsó szavam,
Hogy miért hagytál itt, s hogy miért hagytam

Hiányzol minden percben, valahogy mégsem kérhetem,
Gyere vissza mert kellesz nekem,
Vele vagy, pedig én mindent megtettem,
Csak egyet nem mondtam, szeretlek kedvesem

Most itt van értem, gyengéden fogja kezem,
Ő lesz, ki kiszabadít innen,
S többet nem látod szomorú könnyem,
Vigyél magaddal halál, mert én kérem,
Vigyél magaddal, messze innen

Hát kérlek most figyelj rám, hallgasd minden szavam,
Szeretni téged, csak ennyit akartam,
De te őt választottad, szívem halálra kínoztad,
Mindig szerettelek, viszonzást hiába keresek.