Szerző
Csikesz Hajnalka Mária

Csikesz Hajnalka Mária

Életkor: 58 év
Népszerűség: 78 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 436 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. július 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (23)

Csikesz Hajnalka Mária

Jancsi és Juliska

Régi mesék újratöltve

Erdő mellett, kicsi házban éldegélt egy kis család.
Éltek volna boldogságban, de a család asztalát
Űr foglalta el, mert enni nem volt mit, a szegénység
Legyűrte őket, és tenni ez ellen képtelenség.

Anya, apa törte fejét. Hogyan tovább? Mi legyen?
Elhagyni két szép gyermekét az erdőbe kimegyen.
Magas fáknak sűrűjében, az erdőnek közepén,
Szép virágok gyűrűjében ott hagyták a lányt s legényt.

- Menjetek, gyűjtsetek gombát! Visszajövünk értetek.
E-szavakat együtt mondták, s a két szülő elszelelt.
Egyszer-egyszer visszanéztek gondterhelten. Jól tették,
Hogy a két szép gyermeküket így sorsukra engedték?

Jancsi és Juliska csak ment, egy-egy kosár kezükben,
Lassan-lassan esteledett. Sok minden járt fejükben.
Fáradtan és éhesen egy nagy fa alá leültek.
Nem sejtette a két gyermek, hogy nem kell a szülőknek.

Összebújva dideregtek. - Mikor jön már a mamánk?
Kosárkáink rég megteltek. Vagy jöhetne apukánk!
Sírdogált a kisfiúcska. Két szemében könnycsepp ült.
Kis Juliska vigasztalta, bár szemébe könny vegyült.

Mikor kicsit megnyugodtak, s a kisfiú elaludt,
A lány meglátott egy házat, ahol éppen lámpa gyúlt.
- Jancsi! Ébredj! Ott egy kis ház. Talán beeresztenek.
Látod? Ott, ahol a tisztás. Hátha rendes emberek.

Kéz a kézben elindultak. Hívta őket az a ház.
Talán itt majd elalhatnak. - Hűha! Ez mézeskalács!
Közel érve vették észre, s letörtek egy darabkát.
- Ez is jó az éhességre. - Gyorsan be is majszolták.

Ám ahogyan azt letörték, egy csengő hang megszólalt.
- Ajjaj! Most már semmi kétség. Háziakat felriaszt.
De csak egy öreg anyóka nézett ki az ablakon
Mézes-mázos hangon szólva - Gyertek be, kis angyalom!

- Sok van még a kalácskákból. Gyertek be és egyetek!
Aztán orra alatt mormolt sutyorogva egyebet.
Jancsi jó szorosan fogta Juliskának kis kezét,
De szót fogadott, azonban le nem küzdte félelmét.

Beléptek a kicsi házba. Fura volt a belseje.
Nagy üst állt a konyhájában. Ki tudja mi főtt benne?
Jancsi bátorságot gyűjtött, s belenézett az üstbe,
Marhaszemek, s egyéb göncök néztek vissza belőle.

Gusztustalan zöld folyadék, ami benne fortyogott.
Jancsinak ez éppen elég, félelme fokozódott.
Felkiáltott: - Ez boszorkány! Meneküljünk innen el!
- Ugyan, Jancsi! - szólt a kislány. - Boszorkányok nincsenek!

Az anyóka felkacagott. - Bizony vannak, angyalom.
Hiszen magam is az vagyok. Nektek ezt bevallhatom.
Úgysem mentek már sehová. Gyerünk be a ketrecbe!
Majd a fiút és a leányt seprűvel bekergette.

- Adok nektek sok-sok mézeskalácsot, csak egyetek!
Azt szeretném, hogy kövérek, ízletesek legyetek!
Hogyha majd felhizlaltalak benneteket, gyerekek,
Asztalomon fő fogásnak ínyencségem ti lesztek.

- Varázserőm nőni fog, ha benneteket megeszlek.
A legerősebb boszorka a világon én leszek.
Sírt Jancsi, és sírt Juliska. Szökni most már nem lehet,
Mert ez a gonosz boszorka bezárta a ketrecet.

Tömte őket reggel, délben, este és még közte is.
Így telt az idő, s egy hét el, na de az okos Julis
Megsúgta a testvérének - Csak azt edd, mi jólesik,
És a többi édes étket a sarokba dugjuk itt.

A boszorka minden reggel benézett a ketrecbe.
- Dugd ki az ujjad, te gyermek! Lássam, hogy meghízott-e!
Találtak egy vékony ágat, a ketrec alján lapult,
És a gonosz boszorkánynak ezt dugták ki válaszul.

- Ej! Azt a terem-buráját! - morgolódott egy napon.
- Hiába adok kalácskát? Nem eszitek, angyalom? -
Bement hát a ketrecbe, hogy megszemlélje, híznak-e.
- Fiúcska! Jó leszel így te. Tüzes már a kemence. -

Gondolt egyet. - Jó étvágyam. Juliskát is megeszem.
Odaszólt a kisleánynak - Gyere te is, gyermekem!
Majd a seprűnek nyelével mindkettőt kiterelte.
Sírtak, zokogtak szegények, ám a lány kitervelte,

Hogyan járjon túl az eszén. Akárhogy lesz, megszöknek.
Nem lesz öccse, sem ő ebéd, innen szépen lelépnek.
Csak egy jó alkalomra várt, ami nem késlekedett.
A tűz mellett volt egy lapát. - Üljetek rá, gyerekek!

A lapát nyelét megfogva e szavakat mondotta.
Keresztbe ült rá Juliska, Jancsi meg utánozta.
Megértette, hogy nővére mire készül, már tudta.
- Ne keresztbe üljetek le a lapátra, hosszába! -

- Azt meg hogy kell? - nézett bután a fiúcska s a leány.
- Mutasd meg nekünk, boszorkány! Úgy megértjük majd talán.
A boszorka jót nevetett. - Hát ti lükének néztek?
Ismerem a történetet. Ismerem a meséket.

- Nem fogtok a tűzbe dobni, azt én garantálhatom. -
Ám ahogy kimondta, Jancsi bokán rúgta jó nagyon.
A boszorka tántorogva ide-oda tipegett,
Majd Jancsi és Juliska meglökték egy csipetet.

Beesett a kemencébe, s azon nyomban elégett,
A kis háznak belsejébe beköltözött az élet.
Teknőcmintás kiscica, ki eddig a sarokban ült,
Tündérasszonnyá változva a gyerekekkel örült.

Egy szép, fekete cicuska szintén e házban lakott,
De hogy meghalt a boszorka, ő is visszaváltozott.
Tündérasszony tünde fia újra maga lehetett,
Ezentúl már békén hagyva mind az összes egeret.

Hálás köszönetet mondtak, s elmesélték életük.
Ők ebben a házban laktak, de elveszett mindenük,
Amikor a gonosz banya elvarázsolta őket,
Így a mézeskalácstanya a gonosz boszié lett.

Most, hogy nincs már az az átok, mit fejükre olvasott,
Kinyíltak a szép virágok, szorgos méhek gyűltek ott.
Méhészettel foglalkoztak, így lett a mézeskalács.
Tündérméhekkel dolgoztak, s felépült a kicsi ház.

Aztán Jancsi és Juliska mondta el történetét,
Egymás szavaiba vágva mesélték, a szegénység
Uralkodik otthonukban. Sokszor nincs mit enniük.
Nincs munka a kis faluban, s gombát kellett szedniük.

- Gondolom, hogy eltévedtünk. Anyánk s apánk nem talált.
Biztosan eljöttek értünk, hiszen szerető család
Vagyunk, de az erdő sűrű, bokrok alja eltakar,
Ahol nő ez a nagy, zöld fű, megtalálni egyhamar -

- Nem lehet minket, mert kicsik vagyunk. De hát mit tegyünk?
Hogy a drága, jó szüleink megleljenek. Elmegyünk.
- Várjatok! - szólt a jó tündér. - Mi sokban segíthetünk.
Tünde fiam majd elkísér. Minden bokrot ismerünk.

- Aztán meg a sok-sok gomba, mit szedtetek, tönkrement.
Mind a két kis kosárkába teszünk nektek frisseket.
Sötét van már. Aludjatok, s holnap reggel mehettek.
Kipihenve induljatok! - Így hát le is pihentek.

Eközben anya és apa szörnyen bánták tettüket.
Kilátogattak naponta, s keresték gyermeküket.
Minden este elfáradva vánszorogtak ők haza.
Hiányzott a gyermekzsivaj, gyermekeik kacaja.

Több mint egy hete már annak, hogy otthagyták csöppjeik.
- Vajon élnek-e vagy halnak? - egyre hulltak könnyeik.
Fohászkodtak Istenhez, és kérték bűnbocsánatát,
Egy nap reggel új útra kész volt a kis csonka család,

Hogy az erdőt újra járják, ámde felcsillant szemük,
Kiléptek az ajtón, s látták, megjött a két gyermekük.
Hej! De nagyon megörültek. - Drága virágszálaim!
Hát végre hazaértetek? Édes, szép gyermekeim.

E szavakkal fogadta az anya a gyermekeit.
Édesapjuk kurjongatva felkapta a cseppjeit.
Aztán lett nagy csodálkozás, amikor azt meglátták,
A két teli szarvasgombás, nem is kicsi kosárkát.

- Hej! Gyerekek! Hol jártatok? Vagyont ér ez a gomba.
Máris gyorsan elszaladok. Kimegyek a piacra.
Így is tett, s meggazdagodtak. Szép, új házat vehettek,
De ami a legfontosabb, hogy minden nap ehettek.

Erdő közepében élnek a sok dolgos méh között
A jóságos, szép tündérek ott a kis tisztás mögött.
Jancsi és Juliska őket naponta látogatja.
Ha arra jársz, nézz be, kérlek! Rád is várhat száz csoda.

2016. június 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Chikes(szerző)2016. november 5. 16:53

@111111:
Kedves Piroska!
Rengeteg vers van, persze, hogy
néha elsiklunk egy-egy felett :)
Semmi baj. Hiszen pótoltad!
Köszönöm, hogy ide is belátogattál!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. november 5. 16:51

@Demonboy20:
Kedves Dávid!
Köszönöm, hogy elolvastad
e-hosszúra nyúlt mesémet!
Örülök neked.

Szeretettel:
Hajni

1111112016. november 5. 16:14

Nahát, ez a mesecsoda-költemény hogyan kerülhette el a figyelmemet? Csodálatosan szedted rímbe és alakítottad a történetet Hajnikám, szeretettel, szívesen olvastam és szívből gratulálok e nem kis munkát igénylő, igényes, szép alkotáshoz! Piroska

Demonboy202016. augusztus 24. 01:45

Tartalmas mesédhez szívvel gratulálok 😊

Chikes(szerző)2016. július 24. 11:00

@Ibolya.52: Kedves Ibi!
Igazán örülök, hogy tetszett a mesém.
Köszönöm látogatásodat.

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 24. 10:59

@giziszalay: Kedves Gizi!
Örülök, hogy elgondolkodtattalak.
Köszönöm, hogy elolvastad.

Szeretettel:
Hajni

Ibolya.522016. július 23. 20:49

Nagyon szép mese. Gratulálok gyönyörű alkotásodhoz. Ibi

giziszalay2016. július 23. 17:34

Nagyon jó verses mese, szórakoztat, de el is gondolkodtat a téma.
Gratulálok: Gizi

Chikes(szerző)2016. július 23. 11:56

@zeleizo: Kedves Zoli!
Már nem sok van hátra a következő meséből,
a hosszú inkább az lesz, amíg bepötyögöm :)

Chikes(szerző)2016. július 23. 11:53

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

zeleizo2016. július 12. 00:13

@Chikes: Várom nagyon! :) Zoli

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:56

@Hopehely: Kedves Hajni!
Nagy igazságokat írtál, és
teljesen egyet értek!
Köszönöm kedves hozzászólásodat!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:55

@donmaci: Kedves Józsi!
Igazán kedves vagy!
Örülök, hogy itt jártál! :)

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:53

@kodrane: Kedves Erzsi!
Köszönöm gratulációdat,
és örülök, hogy benéztél hozzám!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:52

@meszaroslajos60: Kedves Lajos!
Örülök, hogy élményt nyújthattam,
és köszönöm a szívecskét!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:50

@evacsoki: @szalus47: @gelnadi-gabor:
Kedves Éva! Kedves Karcsi! Kedves Gábor!
Elnézést kérek az elírásokért!

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:37

@gelnadi-gabor: Kedves Gábor!
Igazán aranyos amiket unokáidnak énekeltél.
Nem vagyok már mai gyerek, de ezt nem ismertem :)
Köszönöm kedves hozzászólásodat!

Kedves Karcsi!
Köszönöm értő hozzászólásodat,
és nagyon örülök, hogy visszavihettelek
a gyerekkorodba :)

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:35

@szalus47: Kedves Karcsi!
Köszönöm értő hozzászólásodat,
és nagyon örülök, hogy visszavihettelek
a gyerekkorodba :)

Szeretettel:
Hajni

@evacsoki: Kedves Éva!
Elnézésedet kérem, hogy ezt a hozzáírást
most neked is kijelzi :)

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:33

@evacsoki: Kedves Karcsi!
Köszönöm értő hozzászólásodat,
és nagyon örülök, hogy visszavihettelek
a gyerekkorodba :)

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:31

@evacsoki: Kedves Éva!
Köszönöm gratulációdat, és
nagyon köszönöm, hogy
benéztél hozzám!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:30

@HAdriana: Kedves Adriana!
Igazán szívesen teszem, ha ilyen kedves,
jó csapat olvassa történeteimet. :)
Köszönöm látogatásodat!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:29

@Vadvirag46: Kedves Joli!
Igazán köszönöm elismerő szavaidat,
és örülök, hogy itt jártál!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:27

@gypodor: Kedves Gyuri!
Köszönöm elismerésedet, és
nagyon örülök, hogy benéztél
hozzám!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:26

@clarekri: Kedves Klári!
Örülök, hogy remeknek tartod, igazán
nem is kell nagyobb elismerés.
Ilyenkor érzem, hogy érdemes volt
megírnom.

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:25

@adamne: Kedves Manyi!
Én köszönöm, hogy itt jártál, olvastál,
s főleg a türelmedet, hiszen elég hosszú
lett ez a mesém is :)

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:23

@Metta: Kedves Margit!
Örülök, hogy nagyszerűnek találod eme
kis szösszenetemet, és főleg hogy tetszett
is e-kissé hosszúra sikeredett meseversem.
Köszönöm, hogy benéztél hozzám!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:21

@vargaistvanneel: Kedves Erzsi!
Köszönöm, hogy benéztél hozzám,
és köszönöm kedves hozzászólásodat!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:19

@dr.vegha: Kedves Attila!
Remek ötletnek tartom, csak az a baj,
hogy a moderátorok törölnék.
Sajnos írnom kellet a panaszfalra,
mert mostanában sokat hibáztak.
pl.egybe írt szavak, kötőjelek, vesszők
kihagyása. Persze javasolták, hogy jelezzem,
na de ha hozzátesznek, meg elvesznek belőle,
értelmét vesztik a verseim.
Na de, (bocsi, hogy így kifakadtam)
köszönöm látogatásodat, és kedves
hozzászólásodat. (azért lehet, hogy egyszer kipróbálom :))

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:13

@195705252012: Kedves Irén!
Köszönöm gratulációdat.
Igyekszem továbbra is szépre kerekítgetni soraimat :)
Örülök neked (is)!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:13

Kedves Irén!
Köszönöm gratulációdat.
Igyekszem továbbra is szépre kerekítgetni soraimat :)
Örülök neked (is)!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:10

@joco57: Kedves Jocó!
Igazán kedves vagy, hogy a száz csoda egyikéhez
hasonlítod verses mesémet :)
Örülök, hogy élményt nyújthattam neked (is)!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:04

@zeleizo: Kedves Zoli!
Kár, hogy nem tudok minden napra
írni ilyen hosszú meseverseket,
na meg persze itt amúgy is kb.
1 hét, mire felkerül.
Úgy jutna minden estédre :)
Azért már készül a következő meseversem :)
Köszönöm, hogy itt jártál, és
a kedves szavaid is örömmel töltenek el!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:01

@anci-ani: Kedves Anci!
Köszönöm szépen elismerésedet,
és szívecskédet.
Öröm, ha itt jársz nálam!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 13:00

@filo-csibi: Kedves Ilike!
Köszönöm a méltatást, nagyon örülök,
hogy benéztél hozzám!

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 12:48

@Zsuzsa0302: Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, hogy itt jártál, és
örülök, hogy tetszett! :)

Szeretettel:
Hajni

Chikes(szerző)2016. július 10. 12:47

@rojamsomat: Kedves Tamás!
Örülök, hogy elmerültél e-hosszúra nyúlt
meseversembe. Igazán kedves vagy.
Köszönöm türelmedet, hogy végig olvastad.

Szeretettel:
Hajni

Törölt tag2016. július 9. 12:06

Törölt hozzászólás.

donmaci2016. július 8. 17:09

Naná hogy benézek ki nem hagyhatom!
Csodás versedet pedig szívvel díjazom:

Szeretettel Józsi :)))))

kodrane2016. július 8. 10:49

Szép mesédhez gratulálok!

meszaroslajos602016. július 7. 21:58

Kedves Hajni, szép mesédet élmény volt olvasni, köszönöm, szívvel, Lajos.

gelnadi-gabor2016. július 7. 18:55

A világ nem változik (vagy csak nagyon lassan), a régi meséket újra lehet tölteni. Sajnos. A jó még mindig gyakrabban vesztes, mint a rossz - de legalább a mesében győz. Kis unokáinkkal a baj elvonultával mindig azt énekeltük felszabadultan, hogy nincsen többé boszorka, éljen Jancsi, Juliska és a kedves gyerekek nagyon soká éljenek. Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

szalus472016. július 6. 16:31

Kedves HAJNI! Nagyon köszönöm, hogy ellátogattál oldalamra és véleményezted versemet! Igen, békességben, nyugalomban kell, kellene élnünk---ezzel a véleményeddel nem vagy egyedül! A másik! Versedet ''Jancsi és Juliska'' címmel olvasva, én visszakerültem kisgyerek koromba!--Nagyon tetszik, ez a modern változat már túllép az egyszerű mese határán, ezen tanulni lehet, és kell! Gratulálok, miként ahhoz is, hogy azért betartottad a vers ritmikus formáját! Baráti üdvözlettel Karcsi.

evacsoki2016. július 6. 15:12

Kedves Hajni! Tisztelettel gratulálok alkotásodhoz. Üdvözlettel és szível Éva

HAdriana2016. július 6. 07:24

Tudod olyan jó időnként a mesebirodalomban kicsit körülnézni különösen akkor ha ilyen kedves kis verssel kalauzolsz oda.
Szeretettel hagyok szívet érte,Adriana

Vadvirag462016. július 5. 22:05

Csodálatos mesevilág,csodálatos mesebeli verset írtál.Elbűvölő,nagyon tetszett.Nagyon szuper vers.Nagyon jól sikerült.Kedves,szívet hagyok szeretettel Joli

gypodor2016. július 5. 21:05

Remek vers - verses mese!
Szívvel gratulálok.
Gyuri

clarekri2016. július 5. 20:33

Ez a versbe írt mese is remek lett!!! Örömmel, és szívvel olvastalak: Klári

adamne2016. július 5. 16:43

Hatalmas munkádat megköszönve olvastam el nagyon jól-
sikerült meseversedet kedves Hajnalka.
Szívvel, nagy szeretettel gratulálok alkotásodhoz: Manyi

Metta2016. július 5. 15:55

Kedves Hajni!
Nagyszerűen sikerült meséd! Számomra nagy élményt jelentet!
köszönöm,hogy olvashattam!
Szívvel,szeretettel:Margit

vargaistvanneel2016. július 4. 22:14

Kedves Hajni! Hát ez a mese igazán újra lett töltve! :) :) Szívvel, szeretettel olvastam!
Erzsi

dr.vegha2016. július 4. 22:03

Kedves Hajni!
Jók ezek a versek, mesélhetők a kicsiknek, mert a végére elalszanak és ez a lényeg, amíg kicsik..és még jók is lesznek tőle, mert megijednek, hogy ők is az erdőben ''végzik'', ha rosszalkodnak :-)
Arra gondoltam, tehetnél bele egyszer a közepére egy ''kakukkfióka'' sort, pl. küldj egy x betűt, ha végigolvastad :-)

X
Szívvel, Attila

1957052520122016. július 4. 19:51

Meseversed ismét nagyon szépre kerekedett. Gratulálok szívvel , Irén

joco572016. július 4. 19:45

Kedves Hajni!
Minden tiszteletem a nyújtott élményért! A száz csoda egyike!
Szívvel gratulálok!
Jocó

zeleizo2016. július 4. 19:40

Nagyon nagy élmény volt végig olvasnom eme szépséges mesét!
Boldog mosolyt adok és szívemnek darabját ezért!

Köszönöm, így estére kedves Hajni!
Zoli :)

anci-ani2016. július 4. 19:00

Drága Hajni!
Csodálatos meséd nem lehet abbahagyni!!! Élmény volt olvasni! Köszönettel és hálával küldöm érte elismerésemet é a kis szívet!
Szeretettel: Anci

filo-csibi2016. július 4. 18:47

Kedves Hajni!
Nagyon szép verses-meséd megérdemli a végig-olvasást.
Nagy szívvel gratulálok: Ilike

Zsuzsa03022016. július 4. 18:16

Remek lett a verses meséd! Szívvel olvastam: Zsuzsa

rojamsomat2016. július 4. 17:46

Csodás lett Hajnika!! Végig olvastam, és el merültem benne!!
Szép alkotás!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom