Szerző

Pribék Petra

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 287 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Pribék Petra

Ég és föld...

Távolból látom már a boldog életem,
Örömtől csillogott az én két szemem.
Naívság, butaság? Nem tudom, minek nevezzem,
Hisz` nem gondoltam, hogy őt egyszer elvesztem.

Gyermeki hit, szerelem, fantázia...
Amivel engem megfogott, nem lehet, csak mágia...
Tekintete a lelkemig hatolt, éreztem,
Mosolya mély titkot rejt, nem érthettem.

Ha valaki nem úgy szeret téged, ahogy elvárod szívétől,
Nem jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívéből.
Sokszor mondtam neked, tudom, nem felejted,
De te sosem értetted, ahogy most sem teszed.

Két árva lélek egymásra talált szépen,
Hogy ők ég és föld, nem tudták éppen...
Az idő eldöntötte helyettük, külön útra ítéltettek,
Így hát elengedlek, kedvesem, bár nagyon szeretlek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kisangelke2016. május 24. 07:24

Szép búcsúverset írtál, gratulálok hozzá! :)
Eszter

Edes_keseruseg(szerző)2016. május 15. 17:31

Köszönöm szépen! :)

Motta2016. május 15. 13:28

szép versedhez szivvel gratulálok
Motta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom