Szél és a fa
Cibálja a szél a fát,
megtöri a derekát,
én a szelet kifogom,
mert a fa a rokonom.
Hajlik inkább, nem törik,
a szelek ezt ismerik,
s erősítik magukat,
míg a fák megroppannak.
A szelek mit csinálnak,
ha fa nélkül maradnak?
Nem lesz más teendőjük,
válogatnak belőlük.
Melyet nem ért a veszély,
az a békéről beszél,
de nem láttunk még olyat:
a fák ne hajlongjanak.
Nem törnek, tovább élnek,
viharban el nem vesznek,
a szelet elkerülik,
s megmaradnak sokáig.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
rojamsomat2016. május 8. 17:43
Nagyon tetszik szép versed, gondolatisága!!!
Gratulálok kedves János!!
Szívvel,,,Tamás
Evanna2016. május 8. 16:52
Sok sikert hozzá!
Gratulálok!
Evanna
Motta2016. május 7. 23:21
Hát csak fogd ki még nagyon sokáig azt a szelet!
szivvel Motta
molnarne2016. május 7. 21:58
Szép természet versedhez szívvel gratulálok:ICA