Szerző

Krüzselyi Attila

Életkor: 63 év
Népszerűség: 90 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 432 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. február 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (10)

Krüzselyi Attila

Despota

Kortalan ko(ó)rkép

Ha nyüzsgős vagy, és szervilis,
eljuthatsz egy olyan pontra,
hol kik döntenek sorsokról,
eljuttatnak magas polcra.
Így történt ez hősünkkel is,
ki stréber volt, de nem jeles.
Tudta, kit kell környékezni,
ebben volt ő igen eszes.

Többre jutott, mint remélte:
kinevezték olyan posztra,
mihez képessége kurta,
de nem vált ő ettől holtra.
Csekély volt az önbizalma,
kicsiny volt a képessége.
Feladata túlnőtte őt,
de ő ezt nem vette észre.

A tudata néma maradt,
nem jelzett az semmi veszélyt,
de a lelke feszt gyötörte,
nem adott számára esélyt.
Lelke hiába sarkallta.
Mit megkapott, már nem adta!
Inkább gyötört, és gyötrődött,
ha nem tetszik, az más baja.

Egy dologhoz jól értett ő:
játszmáknak a mestere volt.
Csellel, avagy erőszakkal
bárkit maga alá tiport.
Véleménye és tudása
a cégnél többeknek is volt.
Ők voltak, akik először
megkapták az útravalót.

Maguktól is mentek sokan,
látva mire számíthatnak.
Így a cég IQ átlaga
a főnöké alá csusszant.
Ennyi ész is pont elég volt,
hogy mindenki őt imádja.
Így volt nyugodt, barátságos,
mindenki csak ezt kívánta.

Nyugalma és nyájassága
csak álca volt, hisz mindig félt.
Akit kezében nem tartott,
azt kezelte ellenségként.
Zavart lelke a változást
célnak vélte, nem eszköznek.
Állandóan káoszt keltett,
nyugalmat lelve lelkének.

A céget újra szervezte,
mátrix módon, ezt kedvelte.
Napi rutin lett a káosz
kódolva a szervezetbe.
Pótcselekvés jellemezte.
Érdemi ötlete nem volt.
Falat törtek, véstek, fúrtak.
Kényelmesből így lett zsúfolt.

Költözéssel telt az idő,
munkára nem figyelt senki.
Felelősség súlya maradt:
a munkát el kell végezni.
Igaz, hogy a körülmények
egyre rosszabbakká lettek,
de aki a munkát végzi,
részleteken nem merenghet.

Így rá kellett ébrednie:
beszélő gép lett belőle.
Felelősség, munka övé,
"aztán ne halljunk felőle".
A főnöknek mániája
a döntés volt, kéjes élmény.
Mindent kézben akart tudni,
nem számított más vélemény.

Féltek is a beosztottak
egyre jobban, minden szinten.
Véleményük, akaratuk
nem számított, bizony, hidd el.
Utazgatás, költözködés,
átvezénylés ide-oda.
Fáradt-fásult lett mindenki,
csak a főnök nem volt soha.

Üldözte a korrupciót.
Ez volt kedvenc csemegéje.
Betelni nem tudott vele.
Szerelmes volt őbeléje.
Utol sohasem érte még,
de ez kedvét csak nem szegte.
Nem egyszerű kérdés volt ez,
számára örök rögeszme.

Szabályok és feltételek
folyamatosan változtak.
Ellentmondás egyre több lett.
Beosztottak így dolgoztak.
Felelősség csak náluk volt,
legalábbis főnök szerint.
Bár az erkölcs és a törvény
nem főnökkel volt rendszerint.

Főnök a fényárt szerette.
A média tele vele.
Sztároltatta magát mindig,
így volt boldog az ő lelke,
Nem szerette, ha zavarták
józanító rossz hírekkel,
ezért infó tőle csak ment,
felé sohasem jöhetett.

Castingokat tartott rendre,
hol beosztott emelkedett,
ha a főnöknek a kedve
úgy tartotta, hogy azt lehet.
Emelkedés, egy királyság,
de pünkösdi, jól meglássák!
Fél vagy egy év, vége is már,
az okát csak találgatják.

Beosztottak mit csináltak?
Főnök minden rezdülését,
mivel szentek ők sem voltak,
árgus szemmel ők figyelték.
Önmagukat nem kímélve,
másoknak is keservére
jártak a főnök kedvébe`.
Elismerést így remélve.

Ha a főnök egy dolgot kért.
Vittek inkább hármat neki.
Azt remélte, ki ezt tette,
hogy jutalmát így elnyeri.
Bár mindenki lótott-futott,
minden erőt beleadott.
A munka így sem ment jobban,
dicséretet hát nem kapott.

Határidők jönnek sorba.
A feszültség egyre nagyobb,
de a hatékonyság nem nő.
Ez bizony nem sétagalopp!
Több tanulság van mindebből,
ha valaki ezt keresné:
egy bolond sok százat csinál.
Miért-et bárki kérdezné.

Egy működő szervezetet
csendben tönkretenni így kell,
látványos erőszak nélkül,
sőt a főnök "jó fejt" mímel.
A képmutatás oly fokú,
hogy az néha döbbenetes,
de elismerést remélve
partner lett mindenki ebben.

A világ folyton változik,
állítólag egyre gyorsul,
de az emberek pszichéje
egyre romlik, egyre torzul.
Bár igazságtalan lennék!
No, jó, azt még elfogadom,
nem torzul az, torz volt mindig,
de ez is bánt, nem tagadom.

2016. február 14.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Viski_Attila(szerző)2016. február 29. 22:55

@szalokisanyi1: Kedves Sanyi!

Nagyon köszönöm.

szalokisanyi12016. február 29. 11:12

Remek vers. Gratulálok!
Szívvel: Sanyi

Viski_Attila(szerző)2016. február 26. 22:43

@Baranyai_Attila: Kedves Attila!

Nagyon köszönöm a véleményed.

Törölt tag2016. február 26. 18:36

Törölt hozzászólás.

Viski_Attila(szerző)2016. február 25. 15:43

@M.Laurens: Kedves Miklós!
Köszönöm a véleményed. Mindig megtisztel a figyelmed.
Attila

M.Laurens2016. február 25. 15:28

Kedves Attila!
Fogadd őszinte tiszteletem és elismerésem mélyen szántó gondolatokkal teli soraidért.
/ Miklós /

Viski_Attila(szerző)2016. február 22. 17:03

@adamne: Kedves Manyi!

Nagyon köszönöm.
Kezeidet csókolom: Attila

adamne2016. február 22. 16:31

Örülök, hogy újra olvashatunk tőled kedves Attila.
Verseddel remekeltél!!!!Bölcs, igaz soraidat szeretettel olvastam.
Szívet hagyva gratulálok alkotásodhoz: Manyi

Viski_Attila(szerző)2016. február 22. 13:22

@mama55: Kedves Marika!

Nagyon köszönöm.

mama552016. február 22. 13:00

Remek versedhez nagy szívet hagyva gratulálok: Marika

Viski_Attila(szerző)2016. február 22. 10:33

Kedves Ibolya!

Nagyon örülök, hogy tetszett.

Viski_Attila(szerző)2016. február 22. 10:32

Kedves Tamás!
Köszönöm szíves gratulációd.

32016. február 22. 09:58

Nagyon tetszett igazságos versed ! Gratulálok ! Ibolya

rojamsomat2016. február 22. 09:27

Bölcs, nagy igazságú vers!
Szépen megírtad!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,Tamás

Viski_Attila(szerző)2016. február 21. 21:28

kedves Anci!

Nagyon köszönöm jóleső soraid. Egy dolgot azonban fontos megjegyeznem: amit leírok az ''kortalan''. Nem rendszerekhez kötődik, bár némely rendszerek alapja és éltetője. Mindig voltak és lesznek emberek, akik túlvállalják magukat és nem tudnak megküzdeni feladataikkal. Ekkor az emberek többsége nem lemond a pozicíójáról, hanem erőlködik és eközben személyisége legrosszabb oldalai jönnek elő.
Kezeidet csókolom:

Attila

anci-ani2016. február 21. 20:03

Már nagyon régóta nem olvastuk verseidet kedves Attila, de most remekeltél ezzel a mai idők aktuális kórtörténetével!!!
A Főnök a''Nagy Ő'', kinek az IQ-ja összemenő,
de a hatalma viszont annál nagyobbra nő,
mert aki többet tudott nála, azokat mind elmarta!!!
Sokszor történnek ilyen esetek az életben,
nagyon remekül megírtad versedben!!!
Gratulálok nagyszerű versedhez szívvel: Anci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom