Szerző
Vers

A verset eddig 6888 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. február 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Kovács Vivien

Búcsú az iskolapadtól

Elfeledett szavak melyek hozzád vezetnek,
Eszembe juttatják hogy mennyire szeretlek.
Régi sok emlék egy poros kis fiókban,
Nem lehetne elmondani egyszerű szavakban.
Oly sokszor érintettél, s elfedted a testem,
Tagadhatatlan, sokszor újra beléd estem.
Évek szálltak tova de te megmaradtál,
Csak egy valami állt közénk, ha jött a nyár.
De minden egyes szeptember első napján,
Siettem és reméltem hogy el nem hagytál.

Más lesz ez a nyár, más mint a többi,
Meleg kezét lassan a nyakunk köré köti.
Tüzes csókját szerelmünk bélyegére nyomja,
S kapcsolatunkat e csókkal végleg feloldja.
Újra jő majd az ősz s könnyes szemmel
Tudni fogom hogy akkor már mással szemezel.
Az élet rögös útján száll majd messze tova,
Te voltál életem legszebb zöld padja.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom