Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 702 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 987 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. január 7.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (90)

M. Laurens

A VÉGSŐ NYOMOR

(a létező mély-szegénység)

Képzelt kenyere héját, álmában a szegény,
cuppogva, kéjesen, fog-nélkül nyáladzva nyalja;
már a hús emléke se jut rá hosszú évek óta,
csekélyke csont is pusztán a kérges tenyér,
mely még álmában is, féltő görcsben tartja.

2015. március 22. - december 29.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2017. október 28. 20:21

Ó! Milyen igaz sorok és milyen szomorú ''létek''... Kedves Miklós! Remek téma, fontos róla beszélni, írni. Hitelesen idézted ide e szomorú jelenséget, amiért elismerésem és nagy szívem hagyom rövid, ám tartalmas írásod mellett, ugyanakkor engedd meg, hogy szintén nagy tisztelettel gratuláljak a jubileumi 600. figyelődhöz is, amit épp most pillantottam meg a profilképed mellett - szeretettel: E. E.

matyus102016. február 1. 15:38

Kedves Miklós!
Zseniálisan és úgymond már amorf módú megközelítést választottál. Nagyon jól rámutat alkotásod a valóságra.

pengaulini2016. január 29. 23:56

Kedves Miklós! Szomorú világjelenségről írtál. Hús emléke-csekélyke csont egybe hozza az életet és a halált. Megrázó József

ahegedusa2016. január 25. 11:35

Ennél jobban éreztetni...
talán nem is lehet.
Gratulálok.

noheb2016. január 21. 08:02

.., ez nagyon kemény, épp' azért, mert nagyon valóságos!!!
Gratulálok!!!
Marika

BudaiIquka2016. január 20. 20:12

Kedves Miklós! Lassan már nem tudok sehol úgy menni, hogy ne lássak egyre több és több ilyen szörnyűséget! Néha azon túnődöm, milyen pokolról beszélnek, ahová majd kerül az ember, ha rosszul viselkedett...?
Végtelen elkeseredéssel olvastam.
Üdvözlettel: Rádai Edit

varkonyi.zsuzsa2016. január 18. 12:50

Remekül megírt versed szeretettel,szívvel olvastam.Zsuzsa

Rika522016. január 16. 17:22

Szomorú Miklós, hogy 2015-ben születhetett meg ez az elgondolkodtatóan jó vers. Szívet hagyok, Marika

nyakoattila2016. január 12. 23:29

Gratulálok, kedves Miklós! Öt sor valóság...

t.buga2016. január 12. 20:32

Megrázó, elgondolkodtató sorok. Alkotásodhoz tisztelettel gratulálok!

Twilight2016. január 12. 18:55

Rettentő kilátástalanság, de remek megfogalmazás, amihez gratulálok!

Szeretettel üdv.:
Györgyi

ambrus.magdolna2016. január 11. 20:49

Sajnos , egyre többen megtapasztaljuk
a keserű valóságot:(
Mély tisztelettel és szívvel-szívből : GRATULÁLOK!

MOROZOWSKY2016. január 11. 16:49

''már a hús emléke se jut rá hosszú évek óta,
csekélyke csont is pusztán a kérges tenyér,
mely még álmában is, féltő görcsben tartja.''

Törölt tag2016. január 11. 10:27

Törölt hozzászólás.

church732016. január 11. 08:36

Kemény sorok, remek korrajz! Tisztelettel: Zoli/Church

Andicsek2016. január 10. 17:42

Drága Barátom!
Létezése a mély-szegénységnek már nem kérdés..,és egyre több embert érint!
Őszinte tisztelettel : andi

Törölt tag2016. január 10. 14:05

Törölt hozzászólás.

Attila672016. január 10. 11:11

Döbbenetes tehetséged van megragadni egy érzést,és fogv a tartani vele az értő szíveket. Gratulálok alkotásodhoz.

Attila672016. január 10. 11:11

Döbbenetes tehetséged van megragadni egy érzést,és fogv a tartani vele az értő szíveket. Gratulálok alkotásodhoz.

kreativ552016. január 10. 09:55

''csekélyke csont is pusztán a kérges tenyér,
mely még álmában is, féltő görcsben tartja.''
Döbbenet, de mily igaz!
Sajnos ez a tenyér csak nőni fog!

Nichi-ya2016. január 10. 00:20

Nagyon igaz, fájdalmas soraidhoz szívet hagyva gratulálok.

nefelejcs2016. január 9. 17:42

Szívfájdító sorok!
Szomorú, hogy létezhet ilyen a 21.században!

Angyalfoldisrac2016. január 9. 16:39

Nagyon szép. Mintha rólam írtad volna. Köszönöm!!!!!!
Szívvel József öcséd

Gaborovics2016. január 9. 09:16

Sajnálatosan realista versedhez gratulálok!

Gabi

Hullocsillag2016. január 9. 09:04

Nagyon ütős, mert sajnos igaz. És egyre igazabb :(

oroszlan172016. január 8. 22:55

Döbbenetes korrajz!
Eláll a szavam amilyen hitelesen írtad meg!
Elvittem: Ica

Napsugar06072016. január 8. 19:28

Úristen! mélyen megrendítő vers! Talán már tenni kellene ellene hogy ne létezzen mély-szegénység Magyarországon! nem pedig ítélkezni!

Törölt tag2016. január 8. 12:35

Törölt hozzászólás.

maki67672016. január 8. 12:08

Nagyon igaz, létezik szívvel és tisztelettel László

ODDS2016. január 8. 11:32

Létezik....

eferesz2016. január 8. 11:16

Kedves Miklós!
Remélem, hogy az új évben, azaz idén, mindenki számára bőségesen jut kenyér.
Szeretettel: Szabolcs

laszloklara2016. január 8. 10:36

Ez a szomorú valóság, remekül megírt mű, gratulálok

Kicsikinga2016. január 8. 07:53

Szívet szorító, a tehetetlenség érzése!

Kicsikinga2016. január 8. 07:52

Nagy szégyen ez, csak hát az egymásra mutogatás, az nem megoldás!

kovycs592016. január 7. 23:24

Ez a szomorú valóság , döbbenetes öt sor minden fájdalmával együtt.

Sida2016. január 7. 22:47

Szomorú, hogy a média szót se veszteget a tönkrement életük miatt öngyilkosokra, a nyomor, a hideg miatt meghaltakra.
Versed fájdalmas, de a valóságot írtad meg! Nagy szívvel : Klára

Hevocka2016. január 7. 22:41

Fájdalom, hogy ilyen versnek kell születnie ..... és most nagyon nehéz leírni, hogy jó, remek, tetszik, a valóságos ''képsor'' .. ... mert a szív vérzik....
Miért vannak ilyen életek?.. mikor nincs hiány... csak feneketlen zsákok...

kovjoe2016. január 7. 22:34

Együtt rúgtuk a bőrt a pályán...
Szalagavató: tűnő gyermeki évek,
és sodort minket szerteszét az élet...
Pénzt kértél tőlem az Árkád táján
két napja, tekinteted megismertem,
mocskos kezeid nyújtottad felém,
egy kétszázas talán.. Tegnap mentem,
most hozzád, de már nem jöhettél elém..

Szívvel, tisztelettel:

J.

lenartanna2016. január 7. 22:29

Szívvel olvastam gondolkodásra késztető szép versedet, kedves Miklós :)

donmaci2016. január 7. 22:24

Szomorú életkép és elég sok van ilyen ! Szívvel Józsi

Elise2016. január 7. 22:01

Igaz vers! Sajnos egyre aktuálisabb :(
Szívvel; Elise

stapi2016. január 7. 21:57

:(

bogyi2016. január 7. 21:51

Szívet hagyok fájó soraidhoz!

Törölt tag2016. január 7. 21:36

Törölt hozzászólás.

fernst692016. január 7. 21:25

Egyszerűen mély,fájdalmasan igaz...Korkörkép 5 sorban.Nagy grat kedves Miklòs! F.

attgreen2016. január 7. 20:39

Fájdalmasan realisztikus képet festettél, tele érzelmekkel...sajnos egyre több ilyen képpel találkozom...
Versed finomsága kalapemelést érdemel!
Gratulálok, Attila

tassi22016. január 7. 20:35

átéltem,a szívemet facsarta,százszor és ezerszer belehaltam,mint szociálpolitikus ! Itt hagyok a még megmaradtból egy darabot neked. És köszönöm,hogy szólsz Te is értük. Ildi

uzelmanjanos9562016. január 7. 20:06

Beleborzongtam a versedbe, mert annyira fájó és annyira jó, Szívvel gratulálok:János

meszaroslajos602016. január 7. 19:39

Kedves Miklós,fájdalmas keserű soraidat szívvel olvastam, Lajos.

B...yL...o2016. január 7. 19:33

Nagyon-nagyon súlyos, nagyon kifejező vers.
.Gratulálok!
László

bakonyiili2016. január 7. 19:20

Jajjjj, ez nagyon! Fájdalmas és igaz!
Szeretettel köszöntelek: Ili

erzocsend2016. január 7. 19:12

Kedves Miklós! Megdöbbentő tömörséggel tártad elénk a valóság egy részét! Alkotásodhoz nagy szívvel gratulálok: Tibor ( az utolsó sorban a ''mely'' szó nem inkább: ''melyt'' akart lenni?? )

BakosErika2016. január 7. 19:03

Keserű életkép, drága Lélektársam.
Szeretettel olvastalak és gratulálok.

jocker2016. január 7. 19:03

Igen jól érzékeltetted, persze a valóságban is ilyen!
Jó, ha mondom!
Elismeréssel csak gratulálni tudok: jocker/Kíber/Feri

mamaPc2016. január 7. 18:48

Szívvel gratulálok:Ilona

gypodor2016. január 7. 18:45

Szívvel gratulálok. Egyetértek minden sorával: ez a szomorú valóság!
Gyuri

Dellamama2016. január 7. 18:39

''Aki szegény az a legszegényebb,....''
Szívesen mondanám, hogy hazánkban ilyen nincs!
Szeretettel olvastalak ma is!

Matyi872016. január 7. 18:33

Most aztán tényleg rányomtad a bélyeget a szomorú valóságra. Keserű, szomorú, és sajnos, igaz. Nagy-nagy szívvel gratulálok igaz soraidhoz!
Mátyás

Kandabula2016. január 7. 18:23

Keserves életkép.

hillailaszlo-ve2016. január 7. 18:19

Megdöbbentő, fájdalmas igazságok!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

babumargareta012016. január 7. 18:12

''csekélyke csont is pusztán a kérges tenyér,
mely még álmában is, féltő görcsben tartja.'',,nagyon szomorú,versedhez tisztelettel gratulálok,,,szivvel,,,,Babu

Marimama2016. január 7. 17:47

Húúúú! Fájó igazság... szívvel
Mária

amalina2016. január 7. 16:39

Brutális.
De sajnos van ilyen.
Szívvel: éva

Eddi2016. január 7. 16:22

Jaj kedves Miklós, ez már hozzátartozik hitvány életünkhöz! Szívet hagyok versedhez. Eddi.

maxika2016. január 7. 15:48

Tömör, ám sokatmondó sorok!
Albert

Dram2016. január 7. 15:13

Kedves Miklós!
Lényegre törő, elgondolkodtató vers és
jól tükrözi a nehéz sorban élők kilátástalanságát.
Szívet hagyva olvastalak; András.

molnarne2016. január 7. 14:37

Fájdalmas soraidhoz szívvel gratulálok:ICA

asztalos-sly2016. január 7. 14:17

M.Laurens !
Versed tragikusan igaz s fájdalmas.
Versed óriási !
Nagy-nagy szívvel gratulál neked barátsággal:Thomas
:)))

adamne2016. január 7. 14:16

A szívemig értek ezek a drámai sorok.
Akik tehetnének a mély szegénység ellen, sajnos nem látják
a valóságot! Szívvel gratulálok versedhez kedves Miklós.
szeretettel: Manyi

pete572016. január 7. 14:04

Fájdalmas, létező mély-szegénység.... döbbenet...
Szívet hagyok a fantasztikus ''megfogalmazásért''!
Margit

zelgitta12016. január 7. 14:04

Miklós, te mindig visszarángatod az olvasót relatìv biztonsâga talajâról az ingovânyok hétköznapi pocsolyáiba...a szoba zsibbadt melege hirtelen a lelkiismeret hideglelôs állapotâvá retten...
Boldog újévet, Miklós!
B.

dvihallyne452016. január 7. 13:43

Drága Miklós!
Szomorú szívvel olvastam megrázó, nyomort felrajzoló remek soraidat!!
Szeretettel gratulálok! Saci

lejkoolga2016. január 7. 13:27

Tömör, hatásos! versedre szívet hagyok, kedves Miklós!

Trombone2016. január 7. 13:21

Nem semmi... Őszintén gratulálok! Remek!
Szívvel olvastalak!

szalokisanyi12016. január 7. 13:02

Kedves Miklós! Döbbenetes erejű alkotás.
Szívvel. Tisztelettel: Sanyi

Evanna2016. január 7. 12:56

Kedves Miklós versed tömörsége fokozza olvasásakor érzett megrendítő élményt!
Szívvel gratulálok!
Evanna

Törölt tag2016. január 7. 12:49

Törölt hozzászólás.

rojamsomat2016. január 7. 12:47

Megrázó vers!
De jó,mert igaz és nagyszerűen megírt!!
Kedves Miklós, a meggyőzésen túli!!
Szívvel,,,Tamás

Golo2016. január 7. 12:17

Kedves Miklós!

A szegénység rettenetes erővel felkiált az égig.

Szívvel és szeretettel gratulálok versedhez: Radmila

kicsikincsem2016. január 7. 12:14

Szívvel olvastam az őszinte valóságot mutató sorokat.
Gratulálok.
Icus

filo-csibi2016. január 7. 11:58

Sajnos létező mély-szegénységről szól megrázó erejű versed - nagyon is hitelesen.
Szívvel olvastam: Ilike

keva5262016. január 7. 11:53

Sajnos van ez így, a vers magával ragadó!
Szívvel: Éva

dobosigyorgy2016. január 7. 11:52

Megható versedhez szívvel gratulálok.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

1111112016. január 7. 11:41

A mélyét mutattad meg kedves Miklós, mindig megkönnyezem, hacsak rágondolok némely ember tengődésére. Komoly gondolatiságú, remekül megírt szomorú, valós kép. Szeretettel, szívvel: Piroska

cssimonjanos2016. január 7. 11:01

Fájdalommal teli,
a szegénységet szemléltető versedhez,
gratulálok.
Szívvel,
János

fufenka2016. január 7. 11:01

Nagyon kifejező vers, épp tegnap beszéltem erről a kisfiamnak, s próbáltam magyarázatokat adni a kemény kérrdésekre....
Fájó szívvel küldök egy szívet a szíszomorító versedhez...
Zsuzsi

B.Sanyi2016. január 7. 10:53

Gratulálok remek, nyomort jól tükröző versedhez!

Szívvel: B Sanyi

merleg662016. január 7. 10:53

Kedves Miklós! Hatalmas vers! Sajnos csak azok nem olvassák, akik ezért tenni tudnának! Őket sajnos nem is érdekli a nyomor a szegénység! Szívvel olvastam versedet! Üdv: Gábor

Törölt tag2016. január 7. 10:49

Törölt hozzászólás.

WNOR2016. január 7. 10:36

Szívvel olvastam,szomorú de sajnos igaz soraidat, kedves Miklós!
Tisztelettel: Norbi :)

dr.vegha2016. január 7. 10:32

Kedves Miklós!
Létezik..sajnos.. nagyon jó vers..józanító..aki megérti..vagy érteni akarja...
Szívvel, Attila

1957052520122016. január 7. 10:18

A rettenet az, hogy akik csak dőzsölnek (és szemrebbenés nélkül lopnak), azoknak ez fel sem tűnik.
Szívet hagyok versednél , Irén

anci-ani2016. január 7. 10:08

Nagyon szomorú, fájdalmas, megdöbbentő a nyomor...
Remek versedhez kedves Miklós szívvel, szeretettel gratulálok: Anci

Frigyes-Csongor2016. január 7. 10:04

Nagyon mély értelemmel bíró sorok!
Szívvel gratulálok!

joco572016. január 7. 10:00

Megrendítő, drámai sorok!
''már a hús emléke se jut rá hosszú évek óta,''
Sajnos igazak!
Szívvel olvastalak!
Jocó

editmoravetz2016. január 7. 09:57

Hú !!!!!!!!!!!!!

Szívem fájdalommal telve nyújtom: Edit /1./

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom