Szerző

Mikula István

Életkor: 26 év
Népszerűség: 129 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 883 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. január 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (22)

Mikula István

Katasztrófavédők

Tudjátok, milyen érzés bevetésre várva?
Tudjátok, milyen, mikor felgyullad a lámpa?
Tudjátok, milyen várni, fogadni a hívást?
Tudjátok, milyen hallgatni a bőgő sírást?
Tudjátok, milyen más otthonát, mindenét oltani?
Tudjátok, milyen lelket magadban hordani?
Tudjátok, milyen a forró lángokba hatolni?
Tudjátok, milyen tetemet zsákokba rakodni?
Tudjátok, milyen füstben a kiutat keresni?
Tudjátok, milyen csüggedt, árva állatot menteni?
Tudjátok, milyen egy oszló hullát kihúzni a kútból?
Tudjátok, milyen sérültet kivágni a roncsból?
Tudjátok, milyen viharban, fagyban fákat gallyazni?
Tudjátok, milyen egy baráttól, kollégától búcsúzni?
Tudjátok, milyen éjjel rémálomra kelni?
Tudjátok, milyen gyerek holttestére lelni?
Tudjátok, milyen egy öngyilkoshoz kimenni?
Tudjátok, milyen az "élmények" után pihenni...?

Tűzoltóságon tett látogatásom ihlette. Köszönöm annak a tűzoltónak, aki könnyes szemmel, őszintén elmesélte nekünk (leendő tűz és katasztrófavédelmi mérnököknek) milyen vonulós, hivatásos katasztrófavédőnek lenni. Minden tiszteletem az övé

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Trombone(szerző)2016. február 25. 22:52

@keramonika: Drága Mónika!

Öcséd egy rendkívül önzetlen és bátor ember. Egy mindennapi hős...
Köszönöm szépen szíves olvasásodat és megtisztelő figyelmedet!

keramonika2016. február 25. 09:14

Kedves István! Öcsém is tűzoltó, de soha nem mesél a munkájáról...
Te megtetted helyette, amit nagyon köszönök: Monika

Trombone(szerző)2016. január 6. 20:53

@santhi: Le a kalappal előttük, egytől egyig. Engem magával ragadott a munkájuk, és önfeláldozásuk.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmedet. Nagyon- nagyon jólesett! Hálásan köszönöm!
Szívvel és szeretettel várlak vissza!
István

santhi2016. január 6. 20:18

Az ember nem is gondolja, mennyi minden lehetséges, összességében tudjuk, de így rávilágítva, megdöbbentő, mi mindenen megy keresztül az ember, miközben életeket ment vagy...

Nagyon hiteles minden kérdés. Jó, hogy írtál a munkájukról.

Trombone(szerző)2016. január 4. 21:32

@Nichi-ya: Drága Niki!

Nagyon szépen köszönöm neked kedves soraidat, és megtisztelő figyelmedet!

Trombone(szerző)2016. január 4. 21:31

@rojamsomat: Köszönöm szépen kedves Tamás!

Trombone(szerző)2016. január 4. 21:31

@t.buga: Drága Barátom!

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmed és szíves látogatásod!

Nichi-ya2016. január 4. 19:22

Nem lehet egyszerű. Sok szeretettel, szívet hagyva gratulálok figyelemre méltó alkotásodhoz.

rojamsomat2016. január 4. 13:19

Minden tisztelet az övék, és versedé!!
Szívvel,,,Tamás

t.buga2016. január 4. 13:16

Minden tiszteletem a tűzoltóké, bátor, önfeláldozó emberek. Nagyszerű költeményedhez szívvel gratulálok!

Trombone(szerző)2016. január 3. 21:28

@gypodor: Drága Gyuri!

Köszönöm szépen neked ismételten a megtisztelő figyelmedet! Nagyon jólesett szíves látogatásod!

gypodor2016. január 3. 21:11

Jó a vers! Tetszik!
Szívvel jártam (nem a tűzoltóságon) a versednél.
Gyuri

Trombone(szerző)2016. január 3. 15:50

@editmoravetz: Drága Edit!

Valóban így van. Nem könnyű, de az egyik legszebb, bár erre a hivatásra is születni kell. Nem mindenki alkalmas rá.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmedet!
Szívvel, István

Trombone(szerző)2016. január 3. 15:27

@195705252012: Kedves Irén!

Nagyon köszönöm megtisztelő, kedves soraidat!
Rendkívül jólesett!
Szívvel várlak vissza!

editmoravetz2016. január 3. 15:27

Kedves István!

Szép, de nehéz hivatásról írtál!
Legnagyobb tiszteletem az övék, kik saját életük kockáztatásával mentenek meg más embert.
Megrendítő versed köszönet is, főhajtás is előttük.
Szívvel gratulálok alkotásodhoz!
Szeretettel: Edit /18./

1957052520122016. január 3. 15:23

Hivatásról, munkáról kérdésözönben! Remek! Gratulálok , Irén

Trombone(szerző)2016. január 3. 15:21

@lizomka: Drága Kati!

Mióta én is belecsöppentem, azóta nyílt ki nekem is a szemem. Azelőtt bele sem gondoltam, vajon miket élhetnek át nap, mint nap. Csak némán teszik a dolgukat szegények, és úgy gondoltam valakinek szólnia kell(ene) a nevükben.
Köszönöm neked kedves, őszinte soraidat és szíves, megtisztelő olvasásod! Nagyon- nagyon jólesett, amit írtál!
Szeretettel várlak vissza!

lizomka2016. január 3. 15:16

Nagyon megrenditő és olyan nagyon emberi ez a vers.Igazán meghatódva olvastam soraid,az embernek oly természetes,hogy vannak tűzoltók és végzik a dolgukat és nem gondolja végig,hogy mi is játszódhat le a lelkükben egy-egy bevetésnél.Köszönöm,hogy eszembe jutattad és felnyítottad erre a szemem és a szívem.Szeretettel,szívvel gratulálok!Kati

Trombone(szerző)2016. január 3. 15:07

@kodrane: Kedves Erzsébet!

Köszönöm szépen szíves olvasásod!

Trombone(szerző)2016. január 3. 15:06

@donmaci: Drága Barátom!

Nagyon szépen köszönöm! Megtisztelsz!
Szeretettel várlak vissza!

kodrane2016. január 3. 15:06

Remek versedhez gratulálok!

Trombone(szerző)2016. január 3. 15:05

@111111: Kedves Piroska!

Jól összefoglaltad. Köszönöm szépen szíves, megtisztelő figyelmedet!
Gyere máskor is! Szeretettel várlak! :)

donmaci2016. január 3. 15:01

Kemény veszélyekkel teli a munkájuk amit nagyszerűen versbe foglaltál ! Szívvel Józsi

1111112016. január 3. 14:58

Nem tudom, de át tudom érezni mindennapjaikat, önfeláldozásukat, a '' se hétvége, se ünnep'' állapotot és hívatástudatukat tisztelem-becsülöm, Neked pedig köszönet figyelmedért kedves István, mert Ők megérdemlik.Hagyok egy szívet szeretettel, mert ezt Te is ''megérdemled''. Piroska

Trombone(szerző)2016. január 3. 14:15

@szalokisanyi1: Drága Barátom!

Az bizony... Saját magukat is le kell győzni, nem csak a veszély elhárítását.
Köszönöm szépen, hogy olvastál!
Örülök neked!

szalokisanyi12016. január 3. 14:11

Veszélyekkel teli élet. Gratulálok!

Trombone(szerző)2016. január 3. 13:52

@Anikaa: Kedves Anika!

Én pedig neked szeretném megköszönni kedvességedet. Nagyon- nagyon jólesett, amit írtál. Köszönöm szépen!
Szívvel várlak mindig!

Törölt tag2016. január 3. 13:50

Törölt hozzászólás.

Trombone(szerző)2016. január 3. 13:37

@anci-ani: Drága Anci!

Így igaz, az felbecsülhetetlen érzés... Emberbőrbe bújt angyalok. Ahonnan más fejvesztve menekül, ők oda mennek örömmel, önként segíteni.
Köszönöm szépen megható soraidat, és szíves látogatásodat!
Szeretettel várlak vissza!

Trombone(szerző)2016. január 3. 13:34

@kicsikincsem: Ők a névtelen hősök.
Nagyon szépen köszönöm szíves látogatásod! Jólesett, hogy nálam jártál!
Szeretettel várlak vissza!

anci-ani2016. január 3. 13:26

Nagyon nehéz mindez, de Ők lélekből, tiszta szívvel,
odaadással, hivatásból teszik...
Minden nehézséget, küzdelmet kárpótol, amikor látják a köszönettel feléjük nyújtott kezeket és könnytől áztatott hálás arcokat...
Szép versedhez szívet küldök szeretettel: Anci

kicsikincsem2016. január 3. 13:24

Szívvel olvastam a kérdések sorát, a válasz a képzeletre bízva..

Trombone(szerző)2016. január 3. 13:05

@Ibolya.52: Drága Ibolya!

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmedet!
Örülök, hogy olvastál. Gyere máskor is!
Szívvel várlak!

Trombone(szerző)2016. január 3. 13:03

@Sida: Tényleg nem könnyű... nem csak a tűzoltónak, hanem a családjuknak is.
Hihetetlen mennyire önfeláldozó emberek, odaadnák az életüket mások megmentéséért, és nem csak a hivatásos tűzoltók, hanem az önkéntesekről se feledkezzünk meg. Ez nem is munka, hanem hivatás. Legnagyobb tiszteletem az övéké. Szeretném, ha jobban tisztelnék, és megbecsülnék őket, ezért is írok ezekről...

Köszönöm szépen, hogy olvastál és nálam jártál!
Szívvel és szeretettel várlak vissza!

Ibolya.522016. január 3. 12:58

Mély együttérzéssel olvastam a versed.
Szívet hagyok. Ibi

Trombone(szerző)2016. január 3. 12:51

@amalina: Nagyon szépen köszönöm szíves figyelmed és kedvességed!
Örülök, hogy olvastál. Várlak vissza kedves Éva!

Sida2016. január 3. 12:36

Ismerem, tudom... és még hozzátenném: Tudjátok-e milyen a félelem otthon, a családnak, asszonynak várni, hazajön-e épen egészségben mentésből a tűzoltó?
Mély együttérzéssel olvastam a versed.
Szívvel:Si

amalina2016. január 3. 11:54

Megrendülten olvastam soraidat. Szívet hagyok, ami Neked is és Nekik is szól.:)

éva

Trombone(szerző)2016. január 3. 11:53

@Hopehely: Nagyon szépen köszönöm. Gyere máskor is! :)

Törölt tag2016. január 3. 11:37

Törölt hozzászólás.

Trombone(szerző)2016. január 3. 11:01

@dr.vegha: Drága Barátom!

Köszönöm szépen, szíves látogatásod és ötleted. Elküldöm nekik.
Nagyon jólesik, hogy rendszeresen követed írásaim.
Szeretettel várlak vissza!

dr.vegha2016. január 3. 10:58

Kedves Barátom..
Szent Flórián napra pont jó lesz ez a vers, feltétlenül küldd el nekik!
Szívvel, barátsággal, Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom