Szerző

Kiss Anita

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 393 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Kiss Anita

Téli borzongás

Mint haldokló gyermeket az anya
A fa a levelét úgy hullatja.
Sárguló, barnuló, vöröslő fájdalom,
már a földön csak egy levélhalom.
Borzongva sétálok végig-e halom mellett,
Oly sok embernek meghalni miért kellett?
Kihunyt volna életünk lámpása csendesen,
nyugodni ezek a lelkek nem tudnak,
Jéghideg, sötét vermükből visszajárnak.

A temető pislogó fényénél járva,
a szellemvilág kapunyitását várva
mögém áll egy meggyötört lélek,
Furcsa, de már nem félek.
Csak állok némán, várom a semmit,
fülembe az éjszakai szél visít,
mint valami vérmes kísértet.
De bízok abban, hogy lesz jobb élet.
Megállok egy régi, gazos fejfánál...
Nem megyek már haza, ha mégis várnál!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom