Szerző
Sütő Ferenc

Sütő Ferenc

Életkor: 24 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1104 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. december 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Sütő Ferenc

Téged kereslek

A téli eső könnyeimmel vegyülve csorog le arcomon,
Ahogy kint ülve téged kereslek e hideg alkonyon:
A felhőkben, a levegő illatában, az esőcseppek között,
Az éjszakában - fagyott könnyekkel - az ég felhői mögött.
Téged kereslek, ahogy éjjelenként álomra hajtom fejem.
Téged! Mindenben! De szüntelen csak a hiányodat lelem.

Mióta elmentél, hiányodat a természet is a szívén viseli,
December van, de a téli levegőt még őszi eső szeli.
A fák levelei már rég elsárgultak, és elhagyták otthonukat,
Mint akikből megy ki az élet, és szép lassan lehullottak.
Vajon örökre így marad-e, vagy egyszer még eljön a tavasz?
Vajon hazajössz még valaha is, vagy az óceánon túl maradsz?

A folyosókat járom, de a padokban már sehol sem talállak,
Csak kihűlt helyed nyomát, s hiányát a régmúlt mának:
Amikor még együtt töltöttük minden időm legszebb napjait,
Mik oly feledhetetlenül írták tele szerelmünk hófehér lapjait.
S a balkon, ahol a madarak énekei nyugtatgatták lelkünk,
Igazi nyugtot valahogy mégis csak egymás mellett leltünk.

Téged kereslek az ajándék belsejében, de csak az illatodat lelem
Az üveg mélyén és a lapok között, mit búcsúzóul adtál nekem.
Esténként, ahogy felveszem a gitárt és a közös zenénket játszom,
Az emberek mind azt mondják, olyan szomorúnak látszom.
Pedig csak találkozni szeretnék veled a gitár húrjai között,
Ahogy szól a zene, a csillagos ég mentén, az eső felhők fölött.

Mire ott leszáll az éj, kis falumban már a hajnal virrad,
De napközben álmaidat őrzöm, mígnem a reggel pirkad.
S ha egyszer az ég csatornái bezárulnak, és az eső is elapad,
Majd a csillagokat nézem, miközben az égboltunk kettéhasad,
Akárcsak a szívem is, mióta reggelente csak a hiányodat lelem.
Téged keres mégis, mert érzi, hogy te voltál a jobbik a felem.

Ahogy a fényképeinket nézem, próbálok újraélni minden percet,
Miket ötven év múlva is emlékként e sorok közt meglelhetsz,
S a pillanatot, amikor velem szemben ott ül életem legszebb lánya,
Huszonegyedik évem s szívem rejtekének leggyönyörűbb talánya.
Kereslek, de már nem vagy itt, s még mindig csak a hiányodat lelem.
Fáj, de lassan el kell fogadnom, hogy már nem lehetsz itt velem.

2015. december 22.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


francisowen(szerző)2016. január 2. 20:48

@Markus04
Nagyon szépen köszönöm!

Markus042016. január 2. 15:32

Nagyon jó vers, gratulálok.

francisowen(szerző)2015. december 29. 18:15

@rojamsomat
Kedves Tamás, szívből örülök! És köszönöm, viszont kívánok!

rojamsomat2015. december 29. 08:00

Szomorkás versednél szívet hagyok!!
Tetszik!!
Boldog új évet!!!,,,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom